A Romániában élő magyar közösséget ért jogsérelmeket vetették fel az RMDSZ képviselői az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusa önkormányzati szakbizottságának tegnapi ülésén Bálványoson. Az Európai Uniótól független, a nemzeti kisebbségekkel hangsúlyosabban foglalkozó, 47 tagállamot tömörítő Európa Tanács tanácsadó testülete – amely az európai régiók és városok választott helyi képviselőinek fóruma – először tart kihelyezett szakbizottsági ülést Romániában. A testület Kovászna Megye Tanácsának meghívására érkezett Háromszékre, a tegnapi kihelyezett ülés után ma nemzetközi konferencia zajlik Nyelvhasználat a helyi és regionális önkormányzatokban címmel.
A bizottsági ülés megnyitóján Korodi Attila, az RMDSZ frakcióvezetője a decentralizáció fontosságára hívta fel a figyelmet – tájékoztatott közleményében Kovászna Megye Tanácsának sajtóirodája. Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének tagjaként szorosabb együttműködést szorgalmazott a Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusával.
Winkler Gyula európai parlamenti képviselő az Európa Tanács és az Európai Unió közötti együttműködés megerősítését javasolta, megállapítva: az EU nem vállalta a kisebbségek jogaira vonatkozó ET-ajánlásokat, -normákat.
„Mit jelent ez: a csatlakozás előtt álló tagállamoknak bizonyos feltételeket kell teljesíteniük – köztük az őshonos kisebbségek védelmét –, ám a csatlakozást követően nincs kötelezettség a feltételek további biztosítására. A mi esetünkben ez ahhoz vezetett, hogy tizenegy évvel az uniós csatlakozást követően romlott a romániai magyarság helyzete, gyakoribbak a jogtiprások, felerősödött a magyarellenesség” – fejtegette.
Grüman Róbert, Kovászna Megye Tanácsának elnöke, aki az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusának alelnöki tisztségét is betölti, arról beszélt, hogy hiába vannak erős regionális identitással rendelkező térségek Romániában, a jelenlegi közigazgatási rendszer nem ismeri el ezeket, és nem segíti a regionális együttműködést. „Az ET Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusa ötszáz európai régió hangját erősíti fel, ez olyan erő, amelyet nem lehet és nem is szabad a szőnyeg alá söpörni. Én hiszek abban, hogy ennek a testületnek a szerepe meg fog erősödni, és előbb-utóbb a román államnak is fel kell ismernie, hogy a régiós törekvések nem jelentenek veszélyt az állami struktúrákra, hanem kiegészíthetik, erősíthetik egymást. Erre tart ma Európa, és erre kell tartania Romániának is” – mondta.
Gudrun Mosler-Törnström, az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusának elnöke beszédében hangsúlyozta: minden régió egyedi a maga nemében, s nagyon fontos, hogy Strasbourgon kívül is találkozzanak, megismerjék a különböző térségeket és közösségeket. Mindannyian helyi és regionális önkormányzati politikusok vagyunk, tehát tudjuk, hogy minden régiónak megvannak a maga sajátosságai, hagyományai, a testület feladata, hogy egymástól tanuljanak, átvegyék a jó gyakorlatokat. A befogadó társadalom alapját a helyi és regionális identitás képezi, és ebbe a nyelvhasználat is beletartozik – vélekedett.
Találkozó politikai és önkormányzati vezetőkkel
Tegnap délután rövid kézdivásárhelyi főtéri séta után az Európai Unió tagállamaiból a bálványosi tanácskozásra érkezett mintegy hatvan vendég a Vigadó emeleti dísztermébe vonult, ahol hat magyar és angol nyelvű előadás hangzott el.
A jeles vendégeket házigazdaként Tamás Sándor, a megyei önkormányzat elnöke köszöntötte, aki rövid beszédében a céhes város több mint hatszáz éves történetét ismertette, majd a három megyéből álló 13 ezer négyzetkilométer nagyságú Székelyföldről és annak nyolcszázezres lélekszámú lakosságáról szólt, hangsúlyozva, hogy a lakosság többsége, hetvenöt százaléka magyar nemzetiségű, de ennek ellenére sem lehet a magyar a régió második hivatalos nyelve.
Grüman Róbert, a megyei tanács alelnöke másodikként Fejér László Ödön szenátort szólította, hogy köszöntse a megjelenteket.
„Bízom abban, hogy közelről is megismerhetik a romániai magyar kisebbség céljait, gondjait, törekvéseit, amelyekből az egyik és talán a legfontosabb az anyanyelvünk használatának joga, hiszen ahogy azt Széchenyi István, nemzetünk egyik kiválósága mondta: »nyelvében él a nemzet«. Talán önök számára furcsa lehet, hogy a XXI. század Európájában ez a kérdés egyáltalán felmerül, ezzel a témával kell egy nagy számban élő kisebbségnek konferenciákat, vitafórumokat szerveznie és tartania, de a romániai tapasztalat az, hogy ha a magyar kisebbség anyanyelvét akarja használni a közigazgatásban vagy más hivatalos helyeken, akkor egyenesen hazaárulással, románellenességgel vádolhatják” – fejtegette.
A következő négy szónok beszédét angol nyelven mondotta el. „Kik vagyunk és kik szeretnénk lenni?” – tette fel a kérdést Horváth Anna, Kolozsvár volt alpolgármestere, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, aki elmondta: 1,2 milliós kisebbség vagyunk egy húszmilliós országban, egy csepp az óceánban, de az európai kulturális színességet a legfontosabb értékek közé sorolják, ezért is fontos, hogy egymást megismerjük. „A román állam csak részlegesen ismerte el az egyéni jogainkat, a kollektív jogaink elismerése nem történt meg, ez a többség jóindulatától és az adott politikai kontextustól függ” – ismertette. Benkő Erika képviselő szerint az európai vendégek jelenléte jó alkalom arra, hogy a kisebbségi jogokról beszéljünk. Ez az a régió, ahol többségben magyarok élnek, de a magyar nyelvet hivatalosan nem lehet használni. A magyar legyen regionális hivatalos nyelv. A magyar oktatás állandó támadásoknak van kitéve. A legnagyobb probléma a romániai törvénykezében van, mivel visszautasítja a közösségi jogokat – sorolta a képviselő.
Sógor Csaba európai parlamenti képviselő arra hívta fel a figyelmet, hogy a kisebbségi jogok betartása a legtöbb tagállamban nincs rendezve, ezért szükség lenne egy uniós rendelkezésre, amely ezt szabályozná.
Székelyföldön, ahol a kisebbség többségben él, az ország lehetséges veszélyként tekint ránk.
Erre a legjobb megoldás a kulturális autonómia lehetne.
Az előadások sorát Vincze Loránt, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnöke zárta. Beszédében azt emelte ki, hogy Románia folyamatosan tagadja a kisebbségi jogok megsértését, de ugyanakkor jogi úton is támadja a közösségi jelképek, zászlók, feliratok használatát, ami nem egy jó módszer a bizalom építésére. A Kisebbségi Keretegyezmény és a Nyelvi Charta tanácsadói bizottságának, valamint az amerikai külügy évi emberi jogi jelentései rendszeresen rávilágítanak a valóságra. A FUEN elnöke konkrét példákkal vázolta, miként oldotta meg több európai tagállam a kisebbségi jogok gyakorlását. „Nekünk, kisebbségeknek van egy álmunk egy olyan földrészről, ahol a nyelvek és a közösségek egyenlőek, ahol tisztelik és óvják őket. Szeretnénk, ha önök, az európai régiók képviselői partnereink lennének álmunk megvalósításában” – zárta beszédét Vincze Loránt a Minority SafePack kisebbségvédelmi európai polgári kezdeményezés elfogadásának szükségességére utalva.
A tanácskozás után a házigazdák kürtőskaláccsal kínálták meg a vendégeket.
(Iochom István/MTI/Közlemény)
