Nyár van, uborkaszezon mindenütt. Nem mozdul a lég sem, nem történik semmi. A jó sepsiszentgyörgyinek — ha épp nem ő utazott el messzire e poros kisvárostól — netán vendége érkezik, mit csináljon véle? Jó, elviszi múzeumba, műemlékeinket sorra mutogatja, fürdőhelyeinket messzire elkerüli, részint lerobbant állapotuk, részint a fertőzött vizekről szóló híradások okán. S szórakoztatásra alig akad lehetősége. Kulturális kikapcsolódásról szó sem lehet ilyenkor, totális holtszezon lévén. Vendéglőbe is elvinné a kedves vendéget, ám semmi különleges ilyenkor. Hacsak nem az Anna-bál.
Anna-bál tehát. Vidékünkön ha nem is, magyar nyelvterületen nagy a hagyománya. A balatonfüredi talán legnevezetesebb, de másutt is szervezik. Mifelénk is történtek kísérletek elindítására, érdeklődés híján mostanáig sikertelenül. Ez lenne az első. Egymagában egy vendéglő(s)nek talán most sem sikerült volna összehoznia, de jelentkeztek a nyugdíjasok. Akik koruk ellenére igencsak aktívak, akik szövetségbe tömörülve járnak-kelnek és szervezkednek. Most épp kirándulni mennek, s utána báloznának — minden bizonnyal, mert köztük (még) sok az Anna, s ha a mostani névadásban már nem is annyira divatos e héber eredetű, gyönyörű név (kegyelmet, könyörületet jelent), de az Árpád-kortól kezdődően évszázadokon át a legnépszerűbb nevek egyike volt. És ha hagyománya nincs mifelénk az Anna-bálnak, az talán azzal magyarázható, hogy nyáron a székely nem nagyon mulat, dologidő lenne ilyenkor, bár némely jelek — az első friss búzából sütött kenyér, az Annákat köszöntő kardvirág szokása — arra utalnak, mégis jeles e nap. Lehetne hát az Anna-bálból hagyományt teremteni, sajátságosat, miránk jellemzőt. Most az első kísérlet sikerén sok múlik. Forgatókönyve szerint vasárnap 15 órakor a Park vendéglő kertjében a nyugdíjasok Őszirózsa dalárdája fogadja a vendégeket — és itt kell hangsúlyozni, a bált ugyan a Kovászna Megyei Nyugdíjasok Sugás Érdekvédelmi Szövetsége kezdeményezte, de nem csupán a maguk számára, máris sokan jelentkeztek, kik Annájukat ekképp köszöntenék, s akad még néhány szabad hely is — énekszóval és gyümölcsbóléval, aztán a vendéglőben már zenekar csábít táncra, a menüben szintén időszaki és helyi ételként gombaspecialitás szerepel, az esemény ünnepélyességére való tekintettel az alkalmi öltözet megkívántatik, hölgyeknél jó lenne a kalapviselés is, bár nem kötelező. A többi? Bálozni és mulatni a nyugdíjasokkal igen jól lehet.
