Az utcák, terek, parkok többnyelvű feliratozásában, a hatóságokkal folytatott anyanyelvű kommunikációban és a törvény megengedő értelmezésében is a magyar közösség számára fontos pontosítások kerültek be az RMDSZ javaslatára az új román közigazgatási törvénykönyv tervezetébe – tudatta tegnapi hírlevelében az RMDSZ.
A parlament április közepén hozott létre különbizottságot, amely a központi és helyi közigazgatás működését, a köztisztviselők jogállását, a közvagyon kezelését és a közszolgáltatások megszervezését egységes keretbe foglaló közigazgatási kódex tervezetét készíti elő. A testület RMDSZ-es tagja, Cseke Attila szenátusi frakcióvezető beszámolója szerint a szociálliberális kormánytöbbség elfogadta és beépítette a tervezetbe a magyar érdekképviselet több javaslatát. „Az anyanyelvhasználat kezdeményezésünkre kiterjed többek között az utcák, terek, parkok nevére, a prefektúrával való kommunikációra, egységes anyanyelvű formanyomtatványok segítik ezentúl a helyi és megyei önkormányzatokban az ügyintézést, és a jövőben azok a megyék, települések is biztosíthatják a többnyelvűséget, ahol a kisebbség aránya nem éri el a húsz százalékot” – közölte.
A pontosításra azért volt szükség, mert a jelenlegi közigazgatási törvény – amely a legalább 20 százalékos kisebbségi lakossággal rendelkező településeken előírja a kisebbségek anyanyelvén való feliratozást – csak a helységnévtáblákat és az intézményneveket említi. Noha Románia ratifikálta az anyanyelvhasználati jogokat részletező európai nyelvi chartát is, sok helyütt a hatóságok a közigazgatási törvényre hivatkozva elszabotálják a közterületek kisebbségi elnevezésének kifüggesztését, vagy rosszhiszemű megoldásokat alkalmaznak.
Az új közigazgatási kódex – a húszszázalékos kisebbségi lakosságarány felett – a prefektusi hivatalokra és az önkormányzati közszállítási vállalatokra, víz- és távhőszolgáltatókra is kiterjesztené az anyanyelvhasználati jogot, az ügyintézést pedig a kisebbségkutató intézet által kidolgozott, egységesített anyanyelvű formanyomtatványokkal segítené, amelyeket kormányhatározattal hagynak majd jóvá.
Az új közigazgatási törvénykönyv egyértelműen tisztázza, hogy a helyi önkormányzatok határozatával azokon a településeken is biztosíthatók az anyanyelvhasználati jogok, amelyeken az adott kisebbség számaránya nem éri el a húsz százalékot. Cseke Attila a rendelkezés jelentőségének illusztrálására felidézte, hogy Aranyosgyéresen hiába döntött a helyi tanács a helységnévtáblák kétnyelvűsítéséről, a prefektus ezt megtámadta, és a végleges bírósági ítélet megsemmisítette a tanácshatározatot, arra hivatkozva, hogy nincs rá jogalap, mivel az aranyosgyéresi magyar lakosság aránya nem éri el a húsz százalékot.
A közigazgatási kódex tervezete hétfőn kerül a szenátus plénuma elé, a végső döntés pedig a képviselőházra tartozik.
