Hírsaláta

2018. június 9., szombat, Belföld

2021-BEN REPÜLHETÜNK. Össze­sen kétszázmillió lejes hitelkeretre kötött szerződést a Brassó megyei önkormányzat a Román Kereskedelmi Bankkal és az EximBankkal, ebből az összegből finanszírozzák a vidombáki nemzetközi repülőtér építési munkálatait, illetve a Regionális Operatív Program által tervezett beruházások önrészeit – közölte Adrian Veştea Brassó megyei tanácselnök.

100 millió lejt a reptér építésére szánnak, a többit az utak (köztük a Brassó és Kovászna megye közötti út) és az egészségügyi infrastruktúra fejlesztésére, önrészként. Mind a két szerződés türelmi ideje három év, a lejárata pedig tizenöt esztendő. Toásó Imelda, a Brassó megyei önkormányzat alelnöke legutóbb úgy nyilatkozott, hogy 2020-ig befejezik a repülőtér építését, és 2021-ben már indulhatnak az első járatok. A központi fejlesztési ügynökségnél sikerült kiharcolni, hogy a beruházás a prioritások között szerepeljen. Az első, tízmillió euró értékű szakasz tervezése befejeződött, és most, hogy a pénz is megvan, kiírhatják a versenytárgyalást a kivitelezésre. A becslések szerint az összköltség meghaladja az 57 millió eurót, eddig 24 millió eurót költöttek területvásárlásra, különböző tanulmányokra, bekerítették a területet és megépítették a kifutópályát. Még hátravan a 3600 négyzetméteres utasterminál, a 163 helyes parkoló, a gurulóutak, kapuk és a teljes infrastruktúra megépítése. A reptér első lépésben három, majd tizenkét gép fogadására lesz alkalmas. Az első évben százezres utasforgalomra számítanak, tíz év alatt azonban tízmilliósra. (Székelyhon)
ERDÉLYBEN BRASSÓ A FŐ VONZERŐ. Áprilisban 7,9 százalékkal kevesebb külföldi érkezett Romániába, miközben a külföldre utazó román állampolgárok száma 0,1 százalékkal nőtt. Az idei év negyedik hónapjában 844 200 turista érkezett a hivatalos szálláshelyekre, ami 4,4 százalékos növekedést jelent 2017 áprilisához mérten, de a vendégek 75,4 százaléka román állampolgár volt. A külföldiek 73,6 százaléka európai polgár, ezen belül 85,2 százalék az Európai Unió valamely tagállamából érkezett; ez az összes külföldi látogató 53,7 százalékát teszi ki. A legtöbben Bulgáriából (25,3 százalék) és Magyarországról (23,8) érkeznek, majd Olaszország (9,8), Németország (8,0), Franciaország (5,4), Lengyelország (4,9) és Nagy-Britannia (4,5) következik. A vendégéjszakák száma elérte az 1,605 milliót, ami 1,1 százalékos gyarapodást jelent a tavalyhoz képest. Mind a hazai, mind a külföldi turisták átlagosan 1,9 napot töltöttek el egy szálláshelyen. Idén a legtöbb turista (597 900) Bukarestbe, illetve (380 700) Brassó megyébe érkezett. A harmadik helyen álló Kolozs (168 100) és a negyedik Prahova megye (163 100) feleannyi vendéget sem vonzott, mint Brassó. (Mediafax)

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 500
szavazógép
2018-06-09: Világfigyelő - :

Feszült légkör a kanadai csúcstalálkozón

Feszült légkörben kezdődött meg a világ hét legfejlettebb ipari országának (G7) csúcstalálkozója a kanadai La Malbaie-ben tegnap. Az Európai Unió vezetői, illetve az Egyesült Államok, Kanada, Németország, Olaszország, Franciaország, Japán és Nagy-Britannia állam- és kormányfőinek találkozójára árnyékot vet, hogy Donald Trump amerikai elnök kormánya több kérdésben gyökeresen más nézeteket vall, mint európai partnerei.
2018-06-09: Belföld - :

Elhalasztották az ítélethirdetést

Június 21-ére halasztotta tegnap a legfelsőbb bíróság az ítélethirdetést a Teleorman megyei gyermekvédelmi igazgatósággal kapcsolatos ügyben, amelyben Liviu Dragnea SZDP-elnököt (aki a tettek elkövetésének idején a Teleorman megyei tanács elnöke volt) hivatali visszaélésre és közokirat-hamisításra való felbujtással vádolják.