A szenátus a szociálliberális kormánytöbbség és az RMDSZ voksaival elfogadta tegnap a közigazgatási törvénykönyvet, amely egyebek mellett a kisebbségi anyanyelvhasználatot is szabályozza. Amennyiben az alsóház nem változtat a kisebbségeket érintő cikkelyeken, a településnevek mellett a közterületek elnevezéseit is fel kell majd tüntetni a kisebbségi nyelveken azokon a településeken, ahol valamely kisebbség teszi ki a lakosság legalább 20 százalékát. A törvénykönyv hatályba lépéséhez a tervezetet a képviselőháznak is el kell még fogadnia.
Az RMDSZ több tíz módosító javaslattal járult hozzá az új közigazgatási törvénykönyv jobbításához, kezdeményezéseik zöme a kisebbségek nyelvi jogainak bővítését, az önkormányzatok erősítését, a valós decentralizációt, a közszolgáltatások javítását és a prefektus hatalmának alkotmányos keretek közé vonását célozták – tájékoztat a szövetség hírlevele. Cseke Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője szerint „ezen elvek egyike sem új keletű, több mint húsz éve megfogalmazott igényeink ezek, amelyeket mindig szem előtt tartottunk, valahányszor alkalmunk volt a döntéseket alakítani. A közigazgatási törvénykönyv parlamenti különbizottsági munkálatai során sikerült elfogadtatnunk javaslataink többségét. A jogszabály, amely ma a szenátus asztalára került, tartalmazza a számunkra fontos elveket, ezért az RMDSZ támogatta a szenátusban.”
A közigazgatási törvénykönyv eddigi munkálatainak egyik legfontosabb megvalósítása a kisebbségi jogok jelentős kiterjesztése. Az RMDSZ javaslatára ezután a kisebbség nyelvén is ki kell írni az utcák, terek, parkok nevét is ott, ahol egy adott kisebbség számaránya meghaladja a húsz százalékot. Kiterjesztették továbbá az anyanyelvhasználatot a prefektúra intézményére, illetve a helyi és megyei önkormányzatok többségi tulajdonában lévő, közérdeket ellátó kereskedelmi társaságokra, mint például a közszállítási vállalatok, víz- és hőszolgáltatók. Ez azt jelenti, hogy ezután magyarul is kommunikálhatunk ezekkel az intézményekkel, ahol a magyarság számaránya eléri a húsz százalékot. Bekerült a törvény szövegébe az RMDSZ azon javaslata is, amely anyanyelvű formanyomtatványok bevezetésével segítené a kisebbségi személyek ügyintézését azokban az önkormányzatokban, ahol az adott kisebbség aránya meghaladja a húsz százalékot. Pozitív változás az is, hogy ezután nem lesz kötelező a húszszázalékos számarány ahhoz, hogy érvényesítsék a kisebbségi jogokat az önkormányzatok: a helyi vagy megyei tanács akkor is dönthet például többnyelvű helységnévtáblák, utcanévtáblák kihelyezéséről, ha a kisebbség aránya húsz százalék alatti.
Az RMDSZ közigazgatási szakpolitikusa emlékeztetett, az új közigazgatási törvénykönyv eredeti formájában a központosított állami berendezkedést erősítette volna: olyan jogkörökkel ruházta volna fel a prefektusokat, amelyekkel eddig nem rendelkeztek, és amelyek segítségével tovább akadályozhatták volna a helyi és megyei önkormányzatok munkáját. „Az RMDSZ kérte minden egyes olyan cikkely törlését vagy módosítását, amely decentralizáció helyett központosított volna, amely a prefektust vizsgálati, ügyészségi jogkörökkel ruházta volna fel. Elmondhatjuk, hogy az RMDSZ munkájának eredményeként sikerült a közigazgatási törvény elveit olyan irányba módosítani, amely segíteni fogja az önkormányzatok tevékenységét, a közszolgáltatások javítását. Elfogadta például a jogszabályt vitató különbizottság azt a decentralizációs javaslatunkat, amely értelmében ezután a prefektus alárendeltségéből a megyei tanács hatáskörébe kerül át a jogosítványkibocsátási és gépjárműbejegyzési közszolgáltatás” – összegezte Cseke Attila.
