Eseménydús, meghitt, családbarát vasárnapot szervezett a sepsiszentgyörgyi unitárius egyházközség hétvégén, amikor egybefonódott a tanévzáró istentisztelet, a szórványból jövő lupény-vulkáni egyházközség nőszövetségének vendégül látása és a Gyarapodó magyarság mozgalom részeként két vándorbölcső talált otthonra a minden korosztályt megmozgató családi napon.
Kovács István unitárius lelkész az istentisztelet kezdetén ismertette a nap színes programját. Június 8–10. között vendégül látták a Zsil-völgyéből érkező, szórványnak számító lupény-vulkáni egyházközség nőszövetségi tagjait, akiket Benedek Csongor gyakorló segédlelkész kísért el. A segédlelkész és Kovács Irma, a testvéregyház nőszövetségi elnöke megköszönte azt a hatalmas szeretetet, ragaszkodást, amivel fogadták a sepsiszentgyörgyiek, a gazdag – unitárius és magyar vonatkozású – programot és az anyagi támogatást is, amelynek segítségével megvalósulhatott a vendéglátás, hisz szegény vidékről jöttek.
Péterfi Ágnes szolgáló segédlelkész a hit erejéről beszélt, a Máté evangéliuma 17. részének 20–21. terjedő igeversére építette beszédét, amely a mustármag példázatát hozza: „Bizony mondom néktek: ha akkora hitetek volna, mint egy mustármag, és azt mondanátok ennek a hegynek: Menj innen oda! – odamenne, és semmi sem volna nektek lehetetlen.” A gyermekeket arra biztatta, adjanak hálát a jó Istennek ezért a tanévért, adjanak hálát a szülőkért, nagyszülőkért, az iskoláért és életük történetét írják a mustármag hitével, amelynek láthatatlan, de megtartó ereje van. Az iskolai vallásoktatásban részesült hittanosokat megajándékozták az unitárius egyház 450., jubileumi évére készített, 500 darabból álló kirakójátékkal.
Gyarapodó magyarság
A Vándorbölcső programot, amely a Gyarapodó magyarság mozgalom része, a sepsiszentgyörgyi születésű és hét esztendeje Csinódban élő Sepsiszéki Nagy Balázs néprajzkutató ismertette. Néhány évvel ezelőtt ő és családja megtapasztalta, hogy mekkora ereje van a másokért mondott imádságnak. Megtapasztalták egy olyan nehéz helyzetben, amikor az orvosok azt mondták, hogy évekbe telik, amíg épkézláb ember lesz, de az sem biztos. S akkor nagyon sokan elkezdtek érte imádkozni Sepsiszentgyörgyön és szerte a Kárpát-medencében. Ennek tulajdonította, hogy hetek múltán helyrejött a villámcsapás miatt elvesztett memóriája és fizikailag is felépült. Hálából ezért a gyógyulásért kertjükben felépítették a Gyümölcsoltó Boldogasszony ökumenikus kápolnát. Az ő balesete és a kápolnaépítés során tapasztalták meg, hogy mit jelent a hit, amikor a Balázs hite nem mustármagnyivá, hanem borsószemnyivé duzzadt. Idén március 24-én a kis kápolnájuk előteréből indították el a Vándorbölcső programot, annak örömére, hogy megszületett a harmadik gyermekük, Viktor-Ákos fiúk, akinek születését Csíksomlyón a Máriának tett imameghallgatásnak köszönhetik.
Néprajzkutatóként hiába nézi a statisztikákat, hogy fogy a magyarság a Kárpát-medencében – mondta Nagy Balázs, hozzátéve: ő úgy látja, hogyha az ember hisz és a hitet erősíti másokban is, a negatív statisztikák megváltoztathatók. Sok család nem meri vállalni a harmadik, negyedik, ötödik gyermeket, mert anyagi nehézségek miatt félnek a felnevelésüktől. Ezen is lehet segíteni, hisz vannak családok, akiknek nem születhet gyermeke, vagy akik anyagilag jól állnak és szívesen segítenek havi száz euróval egy olyan családot, aki a magyarság növekedéséért vállal még egy gyermeket.
Balázs mesélt a vándorbölcsőkről is, hiszen mindegyiknek külön története van. Székelyföld történelmi székeire gondolva eredetileg hét bölcsőt álmodott, de jelenleg már száz körül tart a felajánlások száma. A Kézdivásárhelyre, Kovásznára, Lemhénybe és Zágonba kihelyezett vándorbölcsők után a Sepsiszentgyörgyre került 32. és 33. vándorbölcső a kökösi kétnapos Sámuelt és a sepsiszentgyörgyi háromhetes Ágnest fogja ringatni. A kolozsvári Áldás-Népesség Egyesület által adományozott bölcsőn olvasható az adományozó üzenete: „Istenünk kísérje és Szűzanya vigyázza e bölcsőt és kis lakóit!” Sepsiszéki Nagy Balázs célja, hogy valamennyi székely településre jusson vándorbölcső, s ezen felül szerte a Kárpát-hazába.
A templomi események után az udvaron folytatódott a rendezvény, ahol finom töltött káposztával kínálták a családokat. Pál Tünde pasztorálpszichológus, vallástanár lapunknak elmondta, hogy 2006-tól tartják az egyházközségben a családi gyülekezeti napot azzal a gondolattal, hogy megszólítsák az egyházközség minden korosztályát. A szülőket előadással, beszélgetéssel, a gyermekeket vetélkedőkkel, kézműves-foglalkozásokkal, és így családbarát gyülekezetté váljanak, mindenki otthon érezze magát benne.