Az átfogó program 400 induló vállalkozásnak nyújt lehetőséget, hogy képzéssorozaton vegyen részt, elképzelését üzleti tervvé formálja, a legjobbnak ítélt negyven jelentkező pedig negyvenezer eurós vissza nem térítendő támogatásban részesül. Grüman Róbert alelnök elmondta, kétszáz fiatal már elvégezte a felkészítőt, vagyis a program felénél járnak. A konferencia résztvevői közvetlenül tájékozódhattak az üzleti tervek versenyén elnyerhető támogatás feltételeiről, pontozási rendszeréről, amelyet Rodica Lupu, a projekt partnereként működő Loop Operations tanácsadó cég vezetője ismertetett.

Elöljáróban Tamás Sándor – a konferencia címének megfelelően: Kovászna megye gazdasági jövőképe 2020–2030 között – a megyei fejlesztések fontosabb szempontjait ismertette. A tanácselnök hangsúlyozta, hogy az ország más megyéitől eltérően nem elsősorban pénzben, hanem fejlesztési programokban gondolkodnak, a jó elképzelésekhez igyekeznek hozzárendelni a megfelelő szaktudást, illetve finanszírozást.

Ugyanakkor olyan, egyébként nem közvetlenül a megyei önkormányzat hatáskörébe tartozó feladatokat is vállalnak, mint a turizmus, a kultúra, a hagyomány és a közösségfejlesztés.

Ami a fejlesztési programok keretét illeti, a lassan megújításra szoruló megyei stratégiai terv, a Potsa-terv elemeinek újszerű megközelítést ad, hogy 2030 távlatában a megye öt mikrórégiójának fejlesztését tartják szem előtt, ugyanakkor erős regionális együttműködésekben képzelik el a jövőt. Különös hangsúllyal a székelyföldi régióra, de olyan nagyobb projektekbe is beszállva, mint a vidombáki repülőtér vagy a Brassó–Sepsiszentgyörgy–Bákó autópálya.

Édler András György a technológiai, elsősorban a számítástechnika és a mesterséges intelligencia világszínvonalú trendjei alapján vázolta azokat a kihívásokat, amelyek egy fejlesztési stratégia alapját kell hogy képezzék, Tóásó Imelda, Brassó Megye Tanácsának alelnöke pedig a vidombáki repülőtér-építés jelenlegi állását mutatta be.