A máltai székhelyű szervezet szerint tavaly 728 ezer menedékkérelmet nyújtottak be az EU huszonnyolc tagállamában, illetve Izlandon, Norvégiában és Svájcban; 44 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban, ugyanakkor még mindig többet, mint a 2015-ös példátlan menekültáradat kezdete előtt. Az előzetes adatok azt mutatják, hogy idén áprilisig havonta átlagosan 50 ezer nemzetközi védelem iránti kérelmet adtak be a vizsgált országokban. Hasonlóan 2016-hoz, a menedékkérők kétharmada tavaly is férfi, egyharmada 18 éven aluli, körülbelül 4 százaléka pedig kísérő nélküli kiskorú volt.

Az összes kérelmező mintegy 15 százaléka szíriai volt, akiket az irakiak és az afgánok követtek. Utánuk jöttek a nigériaiak, a pakisztániak, az eritreaiak és az albánok.

Az EASO tájékoztatása szerint a tavaly megvizsgált 997 ezer elsőfokú beadvány nagyjából 46 százalékát bírálták el pozitívan, és ez 14 százalékpontos visszaesést jelent. Az összes határozat 53 százalékát Németországban hozták, bár a legnagyobb csökkenés is itt volt megfigyelhető. Másod- vagy magasabb fokon 274 ezer határozatot hoztak az illetékes hatóságok, ezen ügyekben 35 százalék volt az átlagos elismerési arány.

A kérelmek elismerésének aránya nagyon változó az európai országokban, különösképpen az Afganisztánból, Iránból és Irakból érkező kérelmezők esetében. Svájcban volt a legmagasabb az elismerési arány, ahol a határozatok 90 százalékát pozitívan bírálták el.

A skála ellentétes végén Csehország állt 12 százalékkal, amelyet Lengyelország (25), Franciaország (29), illetve Magyarország és az Egyesült Királyság (31) követett.

A függő ügyek száma 2017 végére 954 ezerre csökkent, ami 16 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. Az esetek mintegy felében vártak elsőfokú határozatra, a fellebbviteli vagy felülvizsgálati döntésre várók aránya eközben közel megduplázódott. A legtöbb függőben lévő ügyet (444 ezer) Németországból jelentették.