Tíz székelyföldi várost érintő könyvbemutató körútja során Gábor Ferenc, a Magyarok Világszövetségének Erdélyi Országos Tanácsa újonnan megválasztott elnöke Háromszéken a múlt héten Baróton, hétfőn a kézdivásárhelyi Gyűjtemények Házában, tegnap Kovásznán, ma pedig Sepsiszentgyörgyön a Székely Nemzeti Múzeumban mutatta, illetve mutatja be a XX. századi Fekete-Körös-völgyi székely és magyar vértanúságot feltáró négy könyvét. A körutat a nyolckötetes szerző számára a Magyarok Világszövetsége szervezte. A Gyűjtemények Házában az est házigazdája Beke Ernő volt.
Gábor Ferenc elmondta: Köröstárkányban született és családjával ma is ott él. Csak az általános iskolát végezte magyar nyelven a Belényesi-medencét körülvevő román falvak tengerében megmaradt egyetlen, 1200 lakosú színmagyar faluban, a székely gyökerekkel rendelkező településen. A százharminckét településből csak nyolcban élnek magyarok. Szakmát románul tanult, majd 1985-ben uránbányába szegődött el, ahol tizenöt évet húzott le vájárként. Írásai a fiatalon bekövetkezett nyugdíjazása után jelentek meg.
A szerző elévülhetetlen érdeme, hogy tabutémához nyúlt – ahogy ő fogalmazott: olyasmiről számolt be hitelesen, amiről nem írnak a történelemkönyvek, amiről nem beszélnek a történészek, a politikusok.
Négy könyvben tárta fel a Fekete-Körös-völgyi magyar falvak vértanúságát. Az Életem viharának emlékére című könyve az 1919 húsvét nagyhetén történt köröstárkányi háromnapos vérengzést – a románok kilencvenegy embert, közöttük asszonyokat, lányokat, fiúkat, időseket öltek meg, akik után 204 árva maradt –, a Mert magyar vagy! című könyve az ugyanakkor bekövetkezett kisnyégerfalvi magyarirtást, az Isten se akarja... című könyve az 1944 szeptemberében történt magyarremetei vérengzéseket, az Írmagja se maradjon! című könyve pedig az 1944. szeptember 24-i gyantai vérengzést mutatja be. Nem könyvtárakban, irattárakban kutakodott, hanem felkereste a román mészárlás túlélőit, azok családjait, és így lett a négy könyve a Fekete-Körös-völgyi székely és magyar vértanúság hiteles krónikája.
A szerző azt is elmondta, hogy könyvei kiadására itthon senkitől nem kapott semmiféle anyagi támogatást, első könyvét, a szülőfalujáról szóló monográfiát, az Egy falu, melyet nem látni címűt úgy jelentette meg, hogy eladott egy darab szántóföldet.
Gábor Ferenc szépirodalommal is foglalkozik, Eszter címmel regényt, Egyestések címmel három kisregényt jelentetett meg, Sötétség zsoldosai címmel pedig a bányában eltöltött tizenöt évet örökítette meg. Terveiről szólva elmondta: megjelenés előtt álló új könyvének a Rommagyarok címet adta.
Az est dedikálással és kötetlen beszélgetéssel ért véget.
