Fekete-Körös-völgyi székely és magyar vértanúság Quo vadis, székely nép?

2018. június 20., szerda, Közélet

Tíz székelyföldi várost érintő könyvbemutató körútja során Gábor Ferenc, a Magyarok Világszövetségének Erdélyi Országos Tanácsa újonnan megválasztott elnöke Háromszéken a múlt héten Baróton, hétfőn a kézdivásárhelyi Gyűjtemények Házában, tegnap Kovásznán, ma pedig Sepsiszentgyörgyön a Székely Nemzeti Múzeumban mutatta, illetve mutatja be a XX. századi Fekete-Körös-völgyi székely és magyar vértanúságot feltáró négy könyvét. A körutat a nyolckötetes szerző számára a Magyarok Világszövetsége szervezte. A Gyűjtemények Házában az est házigazdája Beke Ernő volt.

  • Gábor Ferenc a kézdivásárhelyi találkozón. A szerző felvétele
    Gábor Ferenc a kézdivásárhelyi találkozón. A szerző felvétele

Gábor Ferenc elmondta: Köröstárkányban született és családjával ma is ott él. Csak az általános iskolát végezte magyar nyelven a Belényesi-medencét körülvevő román falvak tengerében megmaradt egyetlen, 1200 lakosú színmagyar faluban, a székely gyökerekkel rendelkező településen. A százharminckét településből csak nyolcban élnek magyarok. Szakmát románul tanult, majd 1985-ben uránbányába szegődött el, ahol tizenöt évet húzott le vájárként. Írásai a fiatalon bekövetkezett nyugdíjazása után jelentek meg.

A szerző elévülhetetlen érdeme, hogy tabutémához nyúlt – ahogy ő fogalmazott: olyasmiről számolt be hitelesen, amiről nem írnak a történelemkönyvek, amiről nem beszélnek a történészek, a politikusok.

Négy könyvben tárta fel a Fekete-Körös-völgyi magyar falvak vértanúságát. Az Életem viharának emlékére című könyve az 1919 húsvét nagyhetén történt köröstárkányi háromnapos vérengzést – a románok kilencvenegy embert, közöttük asszonyokat, lányokat, fiúkat, időseket öltek meg, akik után 204 árva maradt –, a Mert magyar vagy! című könyve az ugyanakkor bekövetkezett kisnyégerfalvi magyarirtást, az Isten se akarja... című könyve az 1944 szeptemberében történt magyarremetei vérengzéseket, az Írmagja se maradjon! című könyve pedig az 1944. szeptember 24-i gyantai vérengzést mutatja be. Nem könyvtárakban, irattárakban kutakodott, hanem felkereste a román mészárlás túlélőit, azok családjait, és így lett a négy könyve a Fekete-Körös-völgyi székely és magyar vértanúság hiteles krónikája.

A szerző azt is elmondta, hogy könyvei kiadására itthon senkitől nem kapott semmiféle anyagi támogatást, első könyvét, a szülőfalujáról szóló monográfiát, az Egy falu, melyet nem látni címűt úgy jelentette meg, hogy eladott egy darab szántóföldet.

Gábor Ferenc szépirodalommal is foglalkozik, Eszter címmel regényt, Egyestések címmel három kisregényt jelentetett meg, Sötétség zsoldosai címmel pedig a bányában eltöltött tizenöt évet örökítette meg. Terveiről szólva elmondta: megjelenés előtt álló új könyvének a Rommagyarok címet adta.
Az est dedikálással és kötetlen beszélgetéssel ért véget.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 553
szavazógép
2018-06-20: Máról holnapra - Fekete Réka:

Bukni már tudunk

Évről évre találnak magyarázatot az illetékesek arra, hogy éppen milyen csillagállás zavarta meg a vizsgázó diákokat abban, hogy becsületesen felkészüljenek, azt pedig csak nagyon kevesen ismerik el, hogy ehhez közük van a tanároknak is, de még nagyobb súllyal felel érte az egész oktatási rendszer, amely fényévnyi távolságra van attól, hogy használható tudást csepegtessen a nebulókba és azt annak megfelelő módon kérje számon.
2018-06-20: Közélet - Iochom István:

A Berecki Harangszó 18. évkönyve

A közelmúltban jelent meg Balogh András, a berecki művelődési központ nyugalmazott igazgatója főszerkesztésében és Ferentzi László ny. iskolaigazgató társszerkesztésében a Berecki Harangszó tizennyolcadik évkönyve.