A szenátus múlt hétfőn szavazta meg a közigazgatási kódexet, melybe az RMDSZ javaslatára az utcák, terek, parkok többnyelvű feliratozásában, a hatóságokkal folytatott anyanyelvű kommunikációban és a törvény megengedő értelmezésében a magyar közösség számára fontos pontosítások is bekerültek.

A parlamenti különbizottság, amely a tervezet tartalmi részleteit hivatott kidolgozni, szerdán véglegesítette képviselőházi jelentését, Marcel Ciolacu szociáldemokrata bizottsági elnök pedig azt mondta: az új közigazgatási kódexről a jövő héten szavaz a képviselőház plénuma.

Az RMDSZ tájékoztatása szerint a szenátusban már megszavazott 70 módosító javaslat mindegyikét a képviselőházi szavazást megelőző bizottsági munkálatok során is megőrizték a törvény szövegében, ezeket egészítette ki most a bizottság az anyanyelvhasználatra vonatkozóan újabb módosításokkal. „A félreértelmezések és esetleges viták elkerülése végett leszögeztük, hogy az új közigazgatási törvénykönyv hatályba lépése előtt érvényes jogszabályok által előírt anyanyelvhasználati jogokat nem lehet visszavonni. Ugyanakkor sikerült olyan rendelkezéseket is bevinnünk a jogszabály szövegébe, amelyek biztosabb alapokra helyezik ezek betartását” – nyilatkozta Cseke Attila szenátusi frakcióvezető, a különbizottság tagja.

Az RMDSZ javaslatára a kódex tervezete előírja a nemzetközi egyezmények és szerződések betartását is a közigazgatási intézmények és alkalmazottaik számára.

„Ez azért fontos, mert először jelenik meg törvényes előírásban, hogy a közintézményeknek olyan egyezményeket is figyelembe kell venniük tevékenységük végzése során, mint például a regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartája és a kisebbségvédelmi keretegyezmény” – magyarázta a frakcióvezető.

Hiányosságok és pozitívumok

Az EMNP alelnöke, Soós Sándor tegnapi kolozsvári sajtótájékoztatóján kijelentette: a Kolozs megyei magyarság mintegy fele él olyan településen, amelyen a korábbi közigazgatási törvény elfogadásakor érvényes népszámlálási adatok szerint a húszszázalékos küszöbérték fölött volt, de azóta a küszöb alá csökkent a magyarság aránya. Ezeknek a településeknek a magyar közösségei immár nem lesznek jogosultak a kétnyelvű feliratozásra és az anyanyelvhasználatra az önkormányzati hivatalokban. Hozzátette: az új törvénykönyvnek a szenátus által elfogadott változata nem tartalmaz olyan kitételt, amely szerint a szerzett jogok érvényben maradnak. Ezt annál is inkább furcsának találta, mert a szerzett jogok érvényben tartását még a törvénytervezetet véleményező román külügyminisztérium is kérte.

Az EMNP alelnöke érthetetlennek tartotta, miért mondott le az RMDSZ arról a korábban bejelentett szándékáról, hogy csökkentse a jelenlegi húsz százalékról azt az etnikai küszöbértéket, amely fölött nyelvi jogok illetik meg a kisebbségeket.

A politikus elismerte, hogy a készülő törvénynek pozitív vonatkozásai is vannak. Ezek közé sorolta, hogy a többnyelvű feliratozást kiterjeszti az utcanevekre is, hogy a prefektusi hivatalok számára is előírja a készülő jogszabály a kisebbségek nyelvén történő kommunikációt, valamint azt, hogy a 20 százalékos küszöb alatt is biztosíthatók a nyelvi jogok, ha az érintett önkormányzat ezt fontosnak tartja.

Soós a törvény több hiányosságára is rávilágított. Elmondta, akár korlátozó jellegű is lehet az az előírás, mely szerint az önkormányzatok magyar nyelvű formanyomtatványait az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala dolgozza ki, és a kormány hagyja jóvá. Hozzátette: az önkormányzatokban sok olyan mellékesnek tűnő ügyet intéznek, amelyek formanyomtatványait nem lehet minden egyes alkalommal a kormány elé vinni. Az MTI kérdésére kijelentette: az EMNP, nem lévén jelen a román törvényhozásban, csak annyit tehet, hogy a közvélemény elé tárja az általa észlelt hiányosságokat, és bízik benne, hogy a parlamenti csoporttal rendelkező RMDSZ-hez is eljutnak észrevételei. A politikus úgy vélte: az RMDSZ jó alkupozícióban van, hisz a koalíciónak szüksége van a szavazataira, ezért többet érhetne el, mint amennyit eddig sikerült a készülő törvénybe beiktatni.