Több itthoni szárnyashús kellene

2018. június 26., kedd, Gazdakör

Sereghajtó Románia Európa legnagyobb hat országa mögött a szárnyashús termelése terén is. Hazánkban az egy főre eső évi szárnyashús-termelés 60 kilogramm. A többi öt országban a termelés legkevesebb 120 kilogramm, az élen járó Lengyelországban 150, Spanyolországban 148 kilogramm – derült ki a Romániai Szárnyastenyésztők Szövetsége elnöke, Ilie Van számításaiból. A borúlátó kijelentés ellenére a mezőgazdasági tárca adatai szerint a szárnyashús kivitele az ország mezőgazdasági exportjának jelentős részét képezi.

Az elnök szerint messze állunk a hazai mezőgazdaság lehetőségeinek teljes kihasználásától. Lengyelországban, Spanyolországban az exportra összpontosítják a termelést, nálunk elég lenne, ha a hazai fogyasztást biztosítanánk. Tavaly Romániában 1,2 millió tonna húst termeltek, felét a szárnyashús tette ki.

Ez utóbbi ágazat az 1989-es rendszerváltás óta az egyetlen, amely hatvanszázalékos növekedést ért el – mutatott rá Van az AgroRomania.ro érdeklődésére. A gondot a piac intézményi és infrastrukturális hiányai, valamint az állami szervekkel való párbeszédhiány okozza.

„Ha problémánk van, nincs, ahol panaszkodnunk, hogy alacsony áron érkeznek a termékek az országba, hogy tisztességtelen verseny alakul ki. Olyan piaci struktúránk kellene hogy legyen, mint mindenhol Európában. Nem tudjuk áthidalni a problémákat, kell hagynunk a gazdákat szenvedni, veszteni és elveszni. Ha eljön az idő, hogy újraindítsák tevékenységüket, nagyon nehéz lesz” – értékelte Ilie Van.

A rendszerváltás előtt Kovászna megye élen járt a szárnyashús- és tojástermelés terén. A fordulatot követő magánosítás során elsatnyult az ágazat, ma már szinte nem is beszélhetünk számottevő termelésről.

A háromszéki szárnyastenyésztés fénykoráról Incze Péter állattenyésztő mérnököt kérdeztük.

A Kovászna megyei Avicola több helyszínen biztosította a termelést. Sepsiszentgyörgyön volt a fogyasztásra szánt tojást termelő farm, amelynek a növendékállománnyal együtt félmillió egyed volt a népessége. Ugyanitt volt a keltetőfarm, ahol a tenyésztojást is megtermelték. Illyefalván húscsirkéket hizlaltak. Azt a farmot eredetileg nyúltelepnek építették, akkoriban minden Avicola számára kötelező volt a nyúlfarm létesítése – elevenítette fel Incze. Szentkatolnán két farmon közel egymillió húscsirkét neveltek, és ugyan­itt reprodukciós farm is működött. Kovásznán nyulakkal, libákkal, pulykákkal is próbálkoztak. A farmokon hizlalt csirkéket a sepsiszentgyörgyi szárnyas-vágóhídon vágták, csomagolták – sorolta a mérnök.

„Jó eredményeket értünk el, annak ellenére, hogy Háromszék nem gabonatermő vidék, így máshonnan kellett beszerezni a takarmányt. Országos szinten az élen jártunk, külföldről lemásolt, akkor korszerűnek számító rendszereket használtak” – állapította meg Incze. Azt is hozzátette: a termelést a hazai piacra szánták, de Kovászna megyében vajmi kevés maradt. Mindent Bukarestbe irányítottak, onnan osztották szét az országba – mutatott rá az akkori visszásságra.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 510
szavazógép
2018-06-26: Faluvilág - Kisgyörgy Zoltán:

Beépülő testvérkapcsolatainkról

Kétlem, hogy létezne valahol naprakész kimutatás arról, hogy miként, milyen nehézségek és véletlenek árán születtek meg községeink, falvaink és egyházközségeink testvértelepülési és -gyülekezeti kapcsolatai. Ez a baráti mozgalom, amely lelki, szellemi és minden más hozadékával megérdemelne egy részletes tanulmányt, majdnem egyidős a rendszerváltás óta lepergett időszakkal. Az idő múlásával egyre erősebbé válnak ezek a kapcsolatok, egyre több szállal kötődik sokszor egy egész faluközösség egy-egy határokon túli magyar, avagy éppen nem magyar település közösségéhez.
2018-06-26: Gazdakör - Bokor Gábor:

A támogatások értékének nyolcvan százaléka igényelhető

A Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség (APIA) igazolásokat bocsát ki az érdeklődők számára, amelyek alapján a 2018-as évre vonatkozó területalapú támogatások előlegként vehetők fel adott pénzintézményektől – tudtuk meg az ügynökségtől. Az igazolásokat június 21-től igényelhetik a gazdák.