A gólyák gyűrűzése a webkamerával megfigyelt magyarfenesi fészeknél kezdődött, így a műveletet a Clujbird.ro honlapon közvetített élő videón is lehetett követni. A gyűrűzést végző Szabó D. Zoltán biológus, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) oktatója a helyszínre összegyűlt érdeklődőknek is juttatott a látványosságból: az egyik kisgólyát lehozta, és a gyűrűzés közben el is magyarázta az esemény jelentőségét.

Mint elmondta, valamennyi kisgólya lábára egy alumíniumgyűrű és egy nagyobb méretű műanyag gyűrű kerül. Az alumíniumgyűrű az elpusztult madarak azonosítására szolgál, a fehér műanyag gyűrűkön nagy méretű fekete számok láthatók, amelyek alapján az élő madarakat is lehet azonosítani. A számok távcsővel vagy fényképek kinagyításával olvashatók le.

A biológus elmondta: a korábbi években meggyű­rűzött gólyákat a vonulásuk során Törökországból és Izraelből jelentették.

Amint Szabó D. Zoltán elmagyarázta, a gólyák gyűrűzésére a fészekből való kirepülés előtt van lehetőség, ilyenkor ugyanis nem tudnak elmenekülni az emberek elől. A gyűrűzés során feljegyzik, hogy melyik fiókára milyen sorszámú gyűrűk kerültek, és megmérik a kisgólyák csőrhosszát. A biológus megjegyezte: nagyon nagy különbségeket láttak az egyes fészkek között. Míg a magyarfenesi fészekben nevelkedő négy kisgólya méretben már megközelíti a szüleit, és várhatóan egy hét múlva ki is repül a fészekből, a szomszédos Járarákoson a legkisebb gólyafióka még a gyűrűzéshez is túlságosan kicsinek bizonyult.

A gyűrűzési akció szervezője elmondta: a kisgólyák mintegy fele nem éli meg az egyéves kort.

Sokuk erejét meghaladja az első afrikai út, amelyre alig pár héttel az után kell elindulniuk, hogy megtanultak repülni. Az erdélyi gólyák gyűrűzése múlt héten Székelyföldön kezdődött. A marosvásárhelyi Milvus csoport 19 Maros megyei faluban 136 fiókára tett gyűrűket. A Hargita megyei Homoródszentpál 30 gólyafészkében 113 fiókát jelöltek meg gyűrűkkel. (MTI)