Ötvenéves a NASA

2008. július 29., kedd, Magazin

Ötven éve, 1958. július 29-én Eisenhower amerikai elnök aláírta az Országos Légügyi és Űrhajózási Igazgatóság (NASA) létrehozásáról szóló törvényt. Amerikát sürgette az idő, a szovjetek egy évvel korábban a Szputnyikkal sarokba szorították az űrversenyben lemaradni látszó Egyesült Államokat. Az űrtörvény aláírása után két hónappal már ,,élesben" kezdte meg működését a világ egyik leghíresebb kormányhivatala.

A Szputnyik-krízis után Amerikának magasabb sebességre kellett kapcsolnia: a szétszórtan, a hadsereg különböző részlegeinél és ügynökségeknél zajló kutatásokat központosítani kellett. 1958-ban Explorer-1 révén amerikai műhold is pályára állt, 1961-ben pedig a Mercury-program keretében már az első űrugrást is végrehajtották, Alan Shepard volt az első amerikai a világűrben. A NASA szakemberei a világűrkutatás olyan területeire összpontosítottak, amelyeken még volt esélyük az elsőség megszerzésére. Ez sikerült is: 1969-ben első ízben amerikai űrhajósok jutottak el a Holdra, Neil Armstrong és Buzz Aldrin nevét az egész világ megismerte. 1972-ben némileg irányt váltott a NASA, a Gemini- és az Apollo-programok után a Naprendszer távolabbi részeinek kutatása is nagyobb hangsúlyt kapott. Ennek eredményeképpen a Pioneer-10 űrszonda 1983-ban elhagyta a Naprendszert. Harmadik jelentős vállalkozásuk az űrrepülőgépek kifejlesztése volt, ami új fejezetet nyitott az űrhajózás történetében. Az űrsiklóflotta működtetése hatalmas vállalkozásnak bizonyult. Összesen hat ilyen űrrepülőgépet építettek, amelyek közül öt repült a világűrben. 1981 óta száznál is több repülést hajtottak végre. Az űrsiklók által fémjelzett korszakra két tragédia árnyéka vetül: a Challenger 1986-ban, a Columbia 2003-ban semmisült meg.

Mivel a NASA tevékenységi illetékességébe tartozik a földi légkör, a Földet környező térség, a világűr tudományos vizsgálata, a légi közlekedési eszközök és űreszközök kifejlesztése, a kozmosz távlati hasznosításának tanulmányozása, valamint a vonatkozó tudományos, gyártási és adminisztratív teendők összehangolása, illetve a repülésügyi és űrhajózási nemzetközi együttműködés gondozása, az ügynökség számos tudományos programot is folytat az ,,emberes programok" mellett. Űrszondák kutatják a bolygókat, napjainkban éppen a Mars feltérképezése tartja lázban a világot.

A hidegháború végével a nemzetközi együttműködés is előtérbe kerülhetett, az Egyesült Államok ma már Oroszországgal együttműködve építi a Nemzetközi Űrállomást.

A NASA számos objektuma és intézménye vált világhírűvé: a floridai Cape Canaveralban levő Kennedy Űrközpont, a Goddard Űrközpont, az Edwards légi támaszpont vagy éppen a pasadenai laboratórium. Az űrkutatási hivatal a populáris kultúrában is népszerű helyet vívott ki magának, számos film és könyv dolgozta fel az intézmény történetének egy-egy fejezetét.

Pietsch Judit

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Részt kíván-e venni a december elsejei parlamenti választásokon?









eredmények
szavazatok száma 1321
szavazógép
2008-07-29: Magazin - x:

Egyetlen fán sokféle gyümölcs

Szocsiban áll egy fa, amelyen egyszerre terem minden citrusféle ― narancs, mandarin, grapefruit, citrom és kumquat ―, s ráadásul mindegyikből sokféle.
A fa, amely sokkal inkább emlékeztet egy hatalmas, erős bokorra, a Virágtermesztés és Szubtropikus Kultúrák Kutatóintézetének kertjében áll. A dolog úgy kezdődött, hogy Micsurin egyik tanítványa ki akarta nemesíteni a fagyálló szovjet narancsot, hogy ne külföldről kelljen behozni drága pénzért, s kísérleteihez ültette a fát, de nem járt igazán sikerrel. Évek múltán aztán egyszer felkereste az intézetet Otto Juljevics Smidt akadémikus, a híres sarkkutató, és kérte, tanítanák meg, hogyan kell mandarint oltani.
2008-07-29: Magazin - x:

Rágógumivadászok

Mindenkivel előfordult már, hogy utcán vagy más nyilvános helyen belelépett egy neveletlenül kiköpött rágógumiba, és nehezen tudott megszabadulni a nyúlós masszától. Európai nagyvárosok legfényesebb utcáin is tapasztalható ez a szokás. Ha figyelembe vesszük, hogy az előrejelzések szerint a rágózók száma a dohányzás elleni tilalmakkal tovább növekszik, feltétlenül jó hírnek számít, hogy megjelentek a ,,gumbusterek", a rágóvadászok.