A tavaszi ülésszak lejárta után munkálatait rendkívüli ülésszakon folytató képviselőház példátlan gyorsasággal fogadta el a tervezet szakbizottsági jelentését, hogy arról a képviselőház plénuma még szerdán szavazhasson. A kormánytöbbség mind a szakbizottságban, mind a plenáris vitán elutasított minden ellenzéki módosító javaslatot.

Az ellenzék a sietséget annak tulajdonítja, hogy a Btk. szigorát enyhítő törvénymódosítás gyors hatályba lépése az első fokon letöltendő börtönbüntetésre ítélt Liviu Dragnea szociáldemokrata pártelnök jogerős felmentését is elősegítené.

A legvitatottabb rendelkezés úgy módosítaná a korrupciós perekben gyakran előforduló hivatali visszaélés fogalmát, hogy az csak akkor lesz büntethető, ha a hivatalnok saját magát vagy közeli rokonát juttatja jogtalan haszonhoz. Dragneát nem rokonsága, hanem pártja javára elkövetett visszaélés miatt ítélték el első fokon.

Florin Iordache volt igazságügyi miniszter, a tervezetet kidolgozó parlamenti különbizottság szociáldemokrata elnöke azt mondta: az ellenzék félretájékoztat, manipulál, de a tény, hogy alkotmányossági óvásokkal hátráltatja a jogszabályok kihirdetését, nem jelenti azt, hogy igaza van. A kormányoldal arra hivatkozik, hogy a hatályos Btk.-t parlamenti vita nélkül, úgynevezett kormányzati felelősségvállalással léptette hatályba az akkori jobboldali kormány, és azóta bebizonyosodott, hogy egyes rendelkezései ügyészségi visszaéléseket tettek lehetővé.

„Akik igazából is törvényt sértettek, azoknak továbbra is felelniük kell tetteikért. Azokat fogják felmenteni, akiket potyára állítottak bíróság elé, akiket arra kényszerítettek, hogy ártatlanságukat bizonyítsák, szemben az ártatlanság vélelmének alkotmányos követelményével” – jelentette ki Iordache.

Augustin Lazăr legfőbb ügyész viszont arra hívta fel a figyelmet, hogy hiába marad hivatali visszaélésről szóló cikk a Btk.-ban, ha azt alkalmazhatatlanná teszik. Rámutatott: az utóbbi négy évben 2100 vádlottat állítottak emiatt bíróság elé, de egy sem volt köztük, aki magát vagy közeli rokonait juttatta jogtalan haszonhoz. Annál sokkal „szakszerűbben”, strómanokat használva járnak el, és ha felmentik őket, az általuk okozott csaknem egymilliárd eurós kár behajtásának is búcsút mondhat a román állam – figyelmeztetett a legfőbb ügyész.

Dan Barna, az ellenzéki Mentsétek meg Romániát Szövetség elnöke úgy értékelte: Románia mostantól nem jogállam, hanem „Dragnea-állam”.

Raluca Turcan, az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt frakcióvezetője szerint a Szociáldemokrata Párt visszaélt választói bizalmával, és most mutatta meg igazi kormányprogramját, azt, hogy csak korrupt politikusainak „tisztára mosása” fontos számára.

Az RMDSZ nevében felszólaló Korodi Attila frakcióvezető a plenáris ülésen is jelezte, hogy a magyar érdekképviselet nem tudja támogatni a Btk.-módosítást, ha nem veszik figyelembe kifogásait.

Az RMDSZ sem a hivatali visszaélésért kiszabható büntetés felső határának hétről öt évre csökkentésével, sem a jogtalan haszonszerzés feltételét családtagokra korlátozó megfogalmazással nem értett egyet. Az RMDSZ azt is kifogásolta, hogy a Btk.-módosítás hatályon kívül helyezi a hivatali gondatlanságról szóló cikket.

A szociálliberális kormánytöbbség a vele eddig együttműködő RMDSZ módosító indítványait is elvetette, emiatt a magyar érdekképviselet a végszavazáson tartózkodott, de a kormányoldalnak az RMDSZ nélkül is megvolt a törvény elfogadásához szükséges minősített többsége. A Btk.-módosítást 167 vokssal fogadták el a szükséges 165 helyett.

„Azért tartózkodtunk, mert nem tudtuk ilyen formában a Btk. módosításait támogatni, de annak a Nemzeti Liberális Pártnak az oldalára sem állhattunk, amely az elmúlt időszakban minden magyar ügyet minden létező eszközével megtámadott” – magyarázta a frakció tartózkodó voksát az RMDSZ szerdai közleménye.

Iohannis támadásba lendült

Élesen bírálta Klaus Iohannis államfő a Szociáldemokrata Pártot a büntető törvénykönyv – szerinte többnyire felesleges és ártalmas – módosításai miatt, és bejelentette, hogy minden rendelkezésére álló alkotmányos eszközzel kifogást fog emelni a Btk. és a korábban megszavazott büntetőeljárási törvénykönyv ellen. Iohannis tegnapi sajtónyilatkozatában elsősorban az eljárást kifogásolta, és közölte, hogy tartalmi ellenvetéseit majd az alkotmányossági óvás beterjesztésekor fogalmazza meg. Az államfő szerint az SZDP tönkretette a jogalkotás méltóságát, csak mímeli a vitát, és bevezette a többség diktatúráját. Ez felháborító és veszélyezteti a demokráciát – szögezte le.

Az Európai Bizottság is lépni fog

Egyre nagyobb aggodalom övezi a romániai igazságszolgáltatás reformját, az Európai Bizottság (EB) pedig habozás nélkül intézkedni fog annak érdekében, hogy a román törvények megfeleljenek az európai elveknek és értékeknek – tudatta tegnap a Btk. megszavazása után egy szóvivőjén keresztül az EU végrehajtó szerve. Az EB közelről és egyre nagyobb aggodalommal követi a romániai események alakulását, és – más nemzetközi partnerekkel és uniós tagállamokkal együtt –  ismételten hangsúlyozza, hogy a korrupcióellenes küzdelem és a független igazságszolgáltatás maximális fontosságú kérdés. Románia számára döntő jelentőségű, hogy fokozza erőfeszítéseit és elkerülje a visszalépést – tudatja a brüsszeli intézmény. A közlemény szerint az EB tudomásul vette, hogy a Btk. módosítását épp megszavazta a parlament, és tanulmányozni fogják, hogy megállapítsák, mennyire ütközik az európai és nemzetközi jogrenddel, illetve szabályozásokkal, ha pedig szükség lesz rá, az egyezmények őreiként habozás nélkül lépni fognak azért, hogy biztosítsák a   kompatibilitást. Az SZDP tavaly decemberben nyújtotta be a Btk. és a perrendtartás módosítására vonatkozó tervezeteit a parlamentben, és az EB vezetői, Jean Claude Juncker elnök és Frans Timmermans már az idén januárban közös levélben kérték az igazságszolgáltatási reform újragondolását, azóta pedig számos üzenetben erősítették meg álláspontjukat – amelyhez az Amerikai Egyesült Államok és több uniós tagország is csatlakozott –, ám a román kormánykoalíció vezetői, Liviu Dragnea és Călin Popescu Tăriceanu mindig azt válaszolták, hogy félretájékoztatás vagy rosszindulat áll a háttérben, és hogy megsértik Románia parlamentjének szuverenitását.

Az üzletemberek sem elégedettek

Társadalmi és gazdasági szempontból lejtőre állítja Romániát, hogy több törvény, köztük a büntetőjog módosítása is vitatott – figyelmeztetnek az üzletemberi tömörülések: az AmCham amerikai és az AHK román–német kereskedelmi kamarák, a Concordia munkaadói konföderáció és az RBL üzleti szervezet tegnapi közleményükben. Az aláíróik szerint a tegnap elfogadott törvénykezdeményezések gazdasági és társadalmi szempontból megalapozatlanok, nyilvánvalóan elfogultak, bizonyos rendelkezések törlése pedig visszaélésekre ad lehetőséget: a vállalatvezetés elpolitizálására és a közpénzek felhasználásával kapcsolatos felelősség feloldására. Az üzletemberek szerint 18 hónapja a döntéshozók példátlan mozgósításának tanúi vagyunk az ország és a lakosság szempontjából mellékes, kevésbé sürgős kérdések miatt, miközben az elsődleges fontosságú témák, az oktatás, az egészségügy és az infrastruktúra még mindig csak „fiók-stratégia” maradt. Mindez a polgárok bizonytalanságérzetét és a magánszféra bizalmatlanságát növeli, aláássa Románia hitelét, és negatívan befolyásolja viszonyát nemzetközi partnereivel, a NATO-val és az EU-val. Ezek az intézkedések és elfogadási módjuk az üzletemberek szerint egyebek mellett a beruházási hajlandóságot is csökkentik, veszélyeztetik a nehezen elért makrogazdasági stabilitást, és nem utolsósorban a centenárium évéhez is méltatlanok.