Varsóban tegnap reggel tüntetést tartottak a legfelsőbb bíróság épülete előtt az intézményben végbemenő változások, ezen belül Malgorzata Gersdorfnak, a bírói testület elnökének nyugdíjazása miatt. Kisebb tiltakozásokat szerveztek előző este több lengyelországi városban is.
A tegnapi varsói tüntetésen rendőrségi adatok szerint másfél ezren vettek részt. A tüntetésen felszólalt Malgorzata Gersdorf is, aki a lengyel bírósági reformról – amelynek keretében előző nap nyugdíjállományba helyezték – úgy vélekedett, hogy a demokratikus jogállami hagyomány elvetéséről tanúskodik. Reményének adott hangot, hogy Lengyelországban visszaállítják a jogrendet. A tiltakozók lengyel és uniós zászlókat lengettek, az alkotmány és a szabad bíróságok jelszavakat skandálták. Arra biztatták a legfelsőbb bíróság kedd éjféli hatállyal nyugalmazott bíráit, hogy maradjanak posztjukon. A legfelsőbb bíróság épületétől ezt követően az államfői palota elé vonultak. Maga Gersdorf tegnap bement a munkahelyére, miután kedden elutasította, hogy státusa megváltozott volna. Úgy értelmezte a helyzetet, hogy megbízatása hat évig, vagyis 2020-ig tart.
Andrzej Duda lengyel államfő viszont kedden Józef Iwulskit, a legfelsőbb bíróság egyik tagját bízta meg a testület vezetésével. Gersdorf előző nap Iwulskit helyettesének jelölte meg, közlése szerint csütörtöktől tervezett szabadsága idejére. Tegnap délelőtt Iwulski nyilatkozatot adott ki, amelyben úgy értelmezi saját szerepét, hogy „nem helyettese, és még kevésbé utódja” a bíróság elnökének, csupán távolléte idején (betegség, szabadság, szolgálati út esetén) helyettesíti őt.
Vita a jogállamról
Az Európai Unió minden egyes tagországának joga van kialakítani saját hagyományai alapján a jogrendszerét, a nemzeti identitások tisztelete a bizalom alapja kell legyen a közösségen belül – hangoztatta a lengyel kormányfő az Európai Parlament (EP) tegnapi strasbourgi ülésén. Az Európai Unió jövőjéről folytatott plenáris vitán Mateusz Morawiecki védelmébe vette a széles körben bírált lengyel igazságügyi reformot, amelynek értelmében a legfelsőbb bíróság jelenlegi tagjainak harmadát kényszernyugdíjazzák.
A miniszterelnök az alkotmányos pluralizmus tiszteletben tartásának fontosságáról beszélt, és aláhúzta, hogy erre az alapszerződés is kitér. „Az unió jelszava, az egység a sokszínűségben nem pusztán üres frázis” – mondta, aláhúzva, hogy a tagországoknak joguk van belső politikájuk alakításához. Figyelmeztetett: észre kell venni, hogy az európai állampolgárok jelentős része ellene van az integráció további elmélyítésének.
„Az embereknek a szabadság a génjeikbe van kódolva. Ők akarnak dönteni a jövőjükről, a gyerekeik és a családjuk, illetve a társadalmuk jövőjéről” – közölte.
Hozzátette, „az előrehaladáshoz erősebb demokratikus legitimációra van szükség, ezt lehet populizmusnak nevezni, de végül választ kell adni a polgárok kérdéseire”. Európa demokratikus felvilágosodáson megy keresztül, meg kell újítani a társadalmi szerződést, hogy ne a tagállamok kárára történjen az EU fejlődése – emelte ki. Beszélt végül arról is, hogy a nyugati partnerországok sokszor nem értik a kelet-közép-európai valóságot, valamint kettős mércét emlegetett.
Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság alelnöke azonban aláhúzta, hogy a lengyelek 15 évvel ezelőtt az unió által képviselt értékek és alapelvek mellett tették le voksukat. Az Európai Unió valójában jogközösség, ez az alapja mindennek, éppen ezért reagálni kell, ha a jogállamiságot rendszerszintű fenyegetés éri valamelyik országban, ez ugyanis a közösség egészére negatív hatással van – szögezte le. Kiemelte: fontos a párbeszéd Brüsszel és Varsó között, és történtek is bizonyos előrelépések a vitás kérdésekben, de ez még nem elégséges, valódi változtatásokra van szükség. „Az EU soha nem fog hátat fordítani Lengyelországnak és a lengyeleknek” – mondta. Dombrovskis emlékeztetett rá, hogy Lengyelország 86 milliárd euróval részesült a kohéziós forrásokból a jelenlegi hétéves uniós költségvetési időszakban, s ez az ország fogja kapni messze a legtöbb támogatást a következő ciklusban is.
Hölvényi György, a Fidesz–KDNP képviselője aláhúzta: alacsony színvonalú ideológiai viták és leckéztetés helyett párbeszédre van szükség Lengyelország és Európa jövőképének megértése érdekében.
„A visegrádi országok és benne legnagyobbként Lengyelország Európa egészének problémáira keresi a választ. Még akkor is, ha ezért sok esetben alaptalan, arrogáns kioktatásban van részünk. Erről szólt a lengyel miniszterelnök mai beszéde” – közölte írásbeli hozzászólásában Hölvényi. Az ülésen részt vevő képviselők közül sokan Jogállamiság feliratú táblákat tettek ki az asztalukra.
