Három szervezet is állást foglalt csütörtökön délelőtt a Legfelsőbb Törvényszék azon döntése ellen, amely öt-öt évi letöltendő börtönbüntetésre ítélte Beke Istvánt és Szőcs Zoltánt. Az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI), az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) egyaránt koncepciós eljárásnak nevezi a székely terrorista pert, amelynek célja a magyar közösség megfélemlítése. Éppen ezért határozott és közös fellépést sürgetnek, szolidaritást kérnek, és nemzetközi szintre kívánják vinni a történteket.
Az EMI elsősorban megdöbbenését fejezi ki, hogy 2018-ban „összeollózott vádak, koholt bizonyítékok alapján elhurcolnak két embert, és a legsötétebb ceauşescui időket idéző módon lefolytatott koncepciós eljárás során elítélik őket”. A szervezet szerint „a román államnak az erdélyi magyarsággal és székelységgel szemben folytatott hadjárata az eddigi egyik legelszomorítóbb állomásához érkezett”, ahol az erdélyi magyar érdekképviselet is „csúnyán megbukott”, mert közönyösen és tétlenül viszonyult közösségünk ártatlanul meghurcolt tagjaihoz. Az EMI szerint az erdélyi magyarokat az állam ellenségeiként kezelik szülőföldjükön, „de az a mai napig nem látszott ennyire tisztán, hogy képtelenek vagyunk megvédeni közösségünk tagjait”.
Most már „ég a ház”, ezért a magyar érdekképviseletnek fel kell ébrednie, és mindent meg kell tennie Bekéék szabadulásáért – ha ugyanis nem tudjuk megvédeni magunkat, „ha ismét cinkos módon hallgatunk, mindannyiunkért jönnek majd” – írják.
Az EMNP elnöksége Toró T. Tibor ügyvezető elnök és Tőke Ervin alelnök által aláírt közleményben fejtette ki, hogy hideg zuhanyként érte őket az ítélet. Szerintük „ennek ürügyén a romániai magyar közösséget kívánják megfélemlíteni, szabadságharcát ellehetetleníteni”. Bukarest „a régi sztálinista időket idéző koncepciós per ilyen otromba és felháborító lezárásával üzen a magyar közösségnek”: így jár, aki a századik születésnapjára készülő egységes és homogén román nemzetállam „szentsége” iránt tiszteletlenséget mutat, netán annak történelmi adósságait szóvá meri tenni – írják, és azonnali egyeztetésre szólítják az erdélyi magyar politikai szervezetek és a civil társadalom képviselőit, hogy tárgyaljanak a romániai magyarságot ért inzultus elleni hatékony fellépésről. Egyúttal azt is bejelentették, hogy az Európai Szabad Szövetség (EFA) tagszervezeteihez fordulnak segítségért, és hasonló lépésre kérték a többi politikai és civil jogvédő szervezeteket is, hogy használják ki külkapcsolataikat az ügy nemzetközi megismertetése érdekében.
Az EMNT elnöksége is felháborítónak tartja, hogy miután korábban gyakorlatilag felmentették a vádlottakat a koncepciózus vádak alól, most mégis öt évi börtönbüntetésre ítélték őket. „Meggyőződésünk, hogy – különösen a román centenárium évében – a hatóságok mostani döntése nem más, mint nyers és brutális erődemonstráció, ami az erdélyi magyar közösség ellen irányul” – olvasható a Sándor Krisztina ügyvezető elnök által aláírt közleményben.
A román államhatalom sorozatos provokációi jól mutatják: nem Beke és Szőcs azok, akik a békés román-magyar együttélést veszélyeztetik, hanem a román állam, amely száz év alatt sem volt képes felnőni az európai államok színvonalához, s nevetséges, koncepciózus eljárásokkal riogatja saját állampolgárait – szögezi le a közlemény, amely azzal zárul, hogy az EMNT más civil és politikai szervezetekkel együtt tüntetést kezdeményez Kézdivásárhelyen, és más típusú akciókat is tervbe vesznek, amelyekkel fel akarják hívni a figyelmet a román állam újbóli megfélemlítési akcióira.
FRISSÍTÉS:
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök egy közösségi oldalon tett pár soros bejegyzésben kifejtette, hogy Beke István és Szőcs Zoltán ügyének büntetőjogi besorolását úgy változtatta meg a bíróság, hogy nem rendelkezett új bizonyítékokkal. Az RMDSZ elnöke szerint felháborító, hogy az ügyészség ismét egy egész közösség megbélyegzésére használja az igazságszolgáltatást. Horváth Anna, az RMDSZ önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnöke szintén egy közösségi oldalon írta: a büntetőjogi besorolást úgy változtatta a bíróság terrorista cselekedetekké, hogy a vádlottak valamennyi bizonyítékokra vonatkozó kérelmét elutasította. Hozzátette: az ügyészség viszont egyetlen új bizonyítékkal sem támasztotta alá vádját, amely alól első fokon őket felmentették.
Az ügyvezető alelnök szerint méltánytalan és igazságtalan, hogy a törvények rosszhiszemű értelmezésével, a védekezéshez való jog brutális megcsonkításával, az igazságszolgáltatást felhasználva ma is megbélyegezhetnek egy egész közösséget.
Az RMDSZ-el együttműködő MPP közleményben foglalt állást. A Biró Zsolt vezette párt szerint megengedhetetlen, hogy terrorizmus vádjával elítéljenek és bebörtönözzenek két magyar embert úgy, hogy a bíróság a vádlottak valamennyi bizonyítékokra vonatkozó kérelmét figyelmen kívül hagyva, az ügy besorolását terrorista cselekedetekké változtatta. Ez már nem csak egyének, hanem az egész romániai magyar nemzeti közösség ellen irányuló támadás, amit nem lehet tétlenül nézni, ezért minden eddiginél nagyobb szükség van az összefogásra és a közös fellépésre. Az MPP Kovászna megyei elnökének, Kulcsár Terza-József parlamenti képviselőnek a kezdeményezésére a politikai és civil szervezetek megállapodtak abban, hogy folytatják a tárgyalásokat a közös cselekvési lehetőségekről.
Tőkés László mindössze három mondatot kívánt napirend előtti felszólalásként elmondani az EP-ben, és mivel erre nem nyílt alkalma, levélben juttatta el mondanivalóját Antonio Tajani EP-elnökhöz és brüsszeli képviselőtársaihoz.
Ezt írta: „A kommunista diktatúra bukása után huszonnyolc évvel Romániában tovább él a magyarellenes nacionalizmus. Ceauşescu diktátor uralmának idejét idézve, terrorizmus hamis vádjával börtönbe vetettek két székely-magyar fiatalembert. Kérem az Elnök urat és a Tisztelt Házat, hogy járjanak közben Beke István Attila és Szőcs Zoltán politikai fogoly kiszabadítása érdekében!”
