A körözéseket az isztambuli és az izmiri főügyészség adta ki, de a rendőrségi művelet több mint a fél országra kiterjed. Az ügyészségek szerint a haderőbe beépülő gülenisták mozgalmi „tanítómesterei” telefonon keresztül kommunikáltak a gyanúsítottakkal. Az érintettek közül 181-en tagjai a fegyveres erők aktív állományának. A Sabah című vezető kormányközeli napilap úgy tudja, hogy a gyanúsítottak között tíz aktív állományú ezredes is van.
A török vezetés az Egyesült Államokban élő Fethullah Gülen muzulmán hitszónok nemzetközi hálózatát teszi felelőssé a 2016-os hatalomátvételi incidensért. A hivatalos török álláspont szerint a terrorszervezetnek nyilvánított mozgalom tagjai céltudatosan, hosszú évek alatt szivárogtak be az állami szférába, így a haderő soraiba is. A feltételezett gülenisták elleni hatósági fellépés Törökországban két évvel a puccskísérletet követően is szakadatlan, az előállítások mindennaposak. Ezen a jelek szerint nem változtatott az sem, hogy a június 24-ei államfőválasztást az eddigi elnök, Recep Tayyip Erdogan nyerte meg. Binali Yildirim leköszönő török kormányfő azt nyilatkozta, hogy a csaknem két éve tartó rendkívüli állapot hamarosan várható feloldásával Ankara terrorizmus elleni harca nem fog gyengülni.
Törökországban az elmúlt közel két év alatt több mint 159 ezer embert vettek őrizetbe, legalább 77 ezret pedig előzetes letartóztatásba is helyeztek azzal a gyanúval, hogy közük lehet a Gülen-hálózathoz és azon keresztül az összeesküvéshez. Eddig – 150 tábornokot és több mint 4630 tisztet beleértve – a haderő legkevesebb 8570 tagját menesztették állásából a gülenista mozgalommal összefüggésben. A rendszeres tisztogatások nem közvetlenül csak a puccsistákat sújtják, hanem a hálózat tagjait és Gülen támogatóit is.