„Hiszek a NATO-ban” – hangoztatta sajtótájékoztatóján Trump, hozzátéve, hogy jelentős előrelépést sikerült elérni az értekezleten, a védelmi szervezet tagállamai lényegesen emelni fogják védelmi költségvetésüket. Ezt személyes sikereként értékelte, mondván, egyik hivatali elődje sem tudott hasonló eredményeket felmutatni, a korábbi vállalások most váltak valódi kötelezettséggé. Az amerikai elnök leszögezte: a NATO az Egyesült Államok számára is előnyös, azonban kulcsfontosságú az igazságosabb tehermegosztás.
Arról számolt be, hogy jövő hétfői találkozóján a jogilag Ukrajnához tartozó Krím félsziget Oroszország általi annektálásáról, a 2016-os amerikai elnökválasztási folyamatba történt állítólagos orosz beavatkozásról, valamint az atomfegyver-korlátozásról is tárgyalni fog Vlagyimir Putyin orosz államfővel. Aláhúzta, hogy jó találkozóra készül Putyinnal, akivel „jól kijönnek”, nincs sok kérdés napirenden, kiderül majd, hogy milyen eredményeket sikerül elérni. Újságírói kérdésre válaszolva Trump elmondta: sem barátnak, sem ellenségnek nem nevezné az orosz elnököt, elsősorban vetélytársnak tartja őt, aki Oroszországot képviseli.
Trump emellett beszélt arról is, hogy az Európai Uniónak nagyon óvatosnak kell lennie a bevándorlás ügyében, máskülönben komoly problémákkal fogja szembetalálni magát. Közölte, az ülésen egyértelműen figyelmeztetett: rendkívül körültekintőnek kell lenni, mert a bevándorlás maga alá gyűri Európát. Rámutatott, ő maga erős álláspontot képvisel a migrációt illetően, s valószínűleg – legalábbis részben – emiatt nyerte meg az amerikai elnökválasztást, ahogyan a közelmúltbeli olasz választásokon is ez volt a meghatározó téma, és a britek is elsősorban a bevándorlás miatt döntöttek az EU-ból való kilépés mellett. Donald Trump a német kormánnyal kapcsolatos vitájáról megjegyezte: nagyon tiszteli Németországot, a kapcsolata pedig kiváló Angela Merkel kancellárral.
Őszintén és dühösen
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár elmondta, őszinte megbeszélést folytattak a tagállami vezetők, minden résztvevő kristálytisztán értette Trump üzenetét a katonai kiadások növeléséről, és ennek már látszik a hatása, az amerikai elnök beiktatása óta a szövetségesek korábban soha nem látott mértékben, 41 milliárd dollárral emelték védelmi költségvetésüket. Kiemelte: a szervezet minden tagországa megerősítette elkötelezettségét.
A találkozó után Emmanuel Macron francia államfő korábbi sajtóhírekre reagálva hangsúlyozta, hogy Trump sem nyilvánosan, sem zárt ajtók mögött nem fenyegetett egy pillanatig sem azzal, hogy kilépteti az Egyesült Államokat a NATO-ból. Angela Merkel német kancellár arról számolt be, hogy a NATO-tagországok nagyon komoly megbeszélést folytattak a védelmi kiadásokról, és határozottan elkötelezték magukat amellett, hogy komolyan hozzájárulnak a költségekhez, alkalmazkodva a változó biztonsági helyzethez.
Petro Porosenko ukrán elnök – aki szintén jelen volt Brüsszelben – azt mondta, nem tart a jövő heti amerikai–orosz csúcstalálkozótól, attól, hogy Trump esetleg elismeri a Krím orosz annektálását. „Nem félek semmitől, erős üzenetet kaptunk az amerikai Fehér Háztól és a külügyminisztériumtól is, hogy nem ismerik el a Krím illegális bekebelezését” – közölte. A NATO-tagországok vezetői szerdai közös nyilatkozatukban leszögezték, hogy soha nem fogják elismerni a félsziget orosz annektálását, egyes megfigyelők azonban tartanak attól, hogy Trump komoly engedményeket tesz Putyinnak.
Névtelenséget kérő NATO-tisztségviselők elmondták, Trumpot feldühítette, hogy az előző napi találkozót követően arról tudósított a média, hogy az ülés viszonylag nyugodtan zajlott. Csütörtökön késve érkezett, és rögtön élesen kikelt a szövetségesek ellen elégtelen védelmi kiadásaik és az EU szerinte tisztességtelen kereskedelmi gyakorlata miatt. Kijelentette: súlyos következményei lesznek, ha Európa nem emeli meg azonnali hatállyal katonai költségeit, országa ebben az esetben a maga útját fogja járni a védelempolitikában.
A legfontosabb a biztonság
Magyarország a világ egyik legbiztonságosabb országa, ezért különösen figyelnie kell arra, hogy „amit már végre megteremtettünk magunknak, azt ne veszítsük el” – mondta Orbán Viktor miniszterelnök tegnap a NATO-tagországok állam- és kormányfőinek brüsszeli találkozója közben az M1 csatornának. Közölte: Magyarország támogatja az amerikai elnöknek azt az igényét, hogy a mostaninál észszerűbb, tehát magasabb összeggel támogassák a hadseregeket és a biztonságot az európai országok. Szerinte ebben van jogos igény, mert a világban ma a legfontosabb dolog a biztonság, a legnagyobb veszély pedig annak elvesztése.
A miniszterelnök kitért arra: a tavalyi NATO-csúcshoz képest – amelyen először vett részt Donald Trump amerikai elnök, és amelynek a hangulata „érdes”, „pokrócszerű” volt – a mostani tanácskozáson a NATO állam- és kormányfőinek társasága, a vezetők klubja az összecsiszolódás jeleit mutatja. Úgy érzékelte ugyanis – mondta Orbán Viktor –, hogy az egy évvel ezelőttihez képes a mostani konfliktusok kisebbek voltak, a különbségek csökkentek, az egyetértés nőtt. Ezért a mostani csúcstalálkozót a NATO egységének irányába tett fontos lépésnek látja, összecsiszolódnak a NATO két pillérét adó országok vezetői, észak-amerikaiak az egyik oldalról és mi, európaiak a másik oldalról.
A NATO-t érő potenciális fenyegetésekkel kapcsolatban a kormányfő azt mondta: a keleti és a déli veszély természetrajza jelentősen különbözik, „a keletit azt úgy hívjuk, hogy Oroszország, a délit pedig úgy, hogy terrorizmus”. Utóbbiról úgy fogalmazott: Törökország kulcsország, stabil Törökország nélkül ugyanis nem lehet megvédeni délről a terrorizmussal és a migránsokkal szemben a kontinenst. Ezért Magyarország üdvözli, hogy Ankarának sikerült egy olyan alkotmányos reformot végrehajtania, amely minden korábbinál stabilabbá teheti Törökországot – közölte.
Grúzia és Ukrajna részvételéről a NATO-csúcson Orbán Viktor azt mondta: Grúzia NATO-hoz közeledésével nincs gondja Magyarországnak, mélyen egyetért vele, ahogyan például a macedónokkal történő tárgyalások megkezdésének is mindig híve volt. Az ukránokkal ugyanakkor fennáll egy vita, amely nem Magyarország és Ukrajna vitája, a NATO nézőpontjából ugyanis a vita lényege az, hogy ha Ukrajna aláírt egy szerződést, amelyben megígérte, hogy a kisebbségvédelem területén nem lépnek vissza a már elért szabályozási szintből, akkor azt be kell tartani – fejtette ki, jelezve, hogy ez a NATO komolyan vehetőségének, belső integritásának a kérdése. „Itt most a NATO integritásának és a magyar kisebbségek érdekének védelme összekapcsolódik, és ezért nekem meg is kell szólalnom, és erősen kell majd beszélnem a mai nap során” – jelezte a miniszterelnök.