Ha szétnézünk szűkebb vagy tágabb környezetünkben, szinte nincs olyan lakás, ahol ne tartanának házi kedvencet. A kutya és a macska már klasszikus, a sokszor családtagnak számító négylábúak a legváltozatosabb fajták közül kerülnek ki. Divat a ritka, egzotikus egyedek tartása, de ugyanez a trend a repülő, kúszó-mászó, úszó díszállatok esetében is. Aki ad magára, ma már kígyót, pókot tart lakásában, sok esetben csak az a lényeg, hogy csodálkozzon a nem mindennapi szerzeményeken.
Az akvaristák a maguk során szinte kiváltságos helyzetben vannak, a halak világa számtalan különlegességgel, ritkasággal szolgál számukra. Sokféle halat lehet akváriumban tartani, de ahhoz, hogy a beszerzett uszonyosok jól is érezzék magukat üvegkalitkájukban, ne pusztuljanak el időnap előtt, netán szaporodjanak is, egy sor szabályt kell betartaniuk tulajdonosaiknak.
Az akváriumi halak tartásáról a sepsiszentgyörgyi Korall díszállat-kereskedés munkatársát, Szegedi Zsoltot kérdeztük. A fiatalemberrel munkája közben, az akváriumok színes környezetében beszélgettünk.
Néhány éve került kapcsolatba az akváriumokkal, de azóta szerelmese lett a halaknak. Két éve dolgozik a Korallban. Első pikkelyese aranyhal volt. Igénytelen, amint mondják, de sok munka van vele. Igaz, hogy egy pohár vízben is megél, de sokat piszkol, naponta, de legalább kétnaponta cserélni kell a vizét. Édesapja segítségét is kérte az aranyhaltartásban, így váltott. A kis akváriumi halak tartására tért át, ezek gondozása sokkal kevesebb időt igényel – osztotta meg saját tapasztalatát bevezetőként. További tudnivalókat is szívesen osztott meg velünk.
– Milyen felelősséget vállal az, aki akváriumi halak tartása mellett dönt?
– Nagy felelősséggel jár az akváriumi halak tartása. Az igénytelenebb halakkal is munka van. Például az aranyhal nagyon sokat piszkol, legalább kétnaponként kell tisztítani az akváriumát. De bármilyen halat is tartunk, odafigyelésre van szükség, kell tudni, milyen igényeik vannak halainknak, biztosítani kell számukra a megfelelő környezetet. Odaadás, felelősségérzet kell az akváriumi halak tartásához is.
– Milyen felszerelést kell beszereznie a kezdő akvaristának?
– Minden halnak változik az igénye. Az aranyhal és a sziámi harcos hal tartásához az égvilágon semmi különleges felszerelés nem szükséges. Megélnek egy pohárban is, mindkettő a levegőből veszi az oxigént. A harcos hal még tíz centiméter hosszúságúra sem nő, de dísze a fátyolszerű uszony. Más halak tartásához az akváriumon kívül egyéb felszerelésekre is szükség van. Szűrő, levegőztető, melegítő, és az akvárium berendezésére is.
– Kezdő akvarista mekkora akváriummal számoljon?
– Legalább húszliteres akvárium megfelel. Kezdésként elég feladat ennek berendezése, halakkal való telepítése. Nekem először aranyhalaim voltak, ezek tartása elég egyszerű.
– Az akváriumok nélkülözhetetlen kellékei a növények. Milyen szempontok szerint kell telepíteni ezeket?
– Nekem először aranyhalaim voltak. Ezek viszont megeszik a növényeket, kivételt képeznek az Anubias család tagjai. Épp ezért én a mű növények mellett döntöttem. De a természetes növények, melyek akváriumban tarthatók, nagy változatosságban kaphatók. Azt viszont tudni kell, hogy az élő növényekkel nagyon sok a baj, megfelelő körülmények kellenek számukra, hogy megmaradjanak és fejlődjenek. Mondom: nekem a műnövények tetszenek a legjobban, sokfélét lehet vásárolni, nem igényelnek gondozást.
– Milyen halakat tegyünk új akváriumunkba?
– Kezdőknek a legszívósabbak ajánlottak. A mollik, utánuk jönnek a szifók, a platti. Ez a három kezdésnek nagyon jó. Jól megférnek egymással az akváriumban, nem igényelnek különösebb odafigyelést.
– Számíthatunk-e ezen fajok szaporodására?
– Élveszülő halak. De hajlamosak a szaporulat megevésére. A sűrűbb növényzet menedéket nyújthat a kis halaknak, de legjobb, ha az anyahalat fiaztatóba helyezzük, míg megszül. Mikor meglettek a kis halak, az anyát ki kell venni közülük.
– Milyen különlegesebb halak vannak a Korallban?
– Itt van például a papagájhal, szerintem ez a legkülönlegesebb.
– Milyen kiadásra kell számítanunk, ha akváriumi halat akarunk vásárolni?
– Az előbb említett fajták, a szifó, molli, platti ára öt lejnél kezdődik, a nagyobbak húsz lejt érnek. Az aranyhalaknál a kisebbek húsz lejnél kezdődnek, a nagyobbakért negyven-ötven lejt is kell fizetni. Ezek már tavakba is kihelyezhetők. De általában az árak változnak fajtánként, mindenki vehet olcsóbb vagy drágább halat is.
– Melyik halfajtákat nehezebb tartani?
– Például a sügéreket. Ezek semmi más hallal nem társíthatók az akváriumban. Ragadozó fajta, ha nagyon éhes, még magát is megeszi. Ugyanígy a sziámi harcos hal is, a bakot csak egyedül lehet tartani, mint neve is mutatja, verekedik a más sziámi bakokkal. De más halakkal lehet tartani.
– Milyen táplálékot kell adni az akváriumi halaknak?
– A békés halak számára a granulátum ajánlott. Különböző méretben lehet kapni, kisebb vagy nagyobb halaknak is, S, M, L méretben. Ezekben a granulátumokban minden megtalálható, ami a halak számára szükséges, vitaminok, ásványi sók, egyebek is. Az aranyhalaknak külön granulátum ajánlott, ez biztosíthatja a halak szép, intenzív színét is.
– Veszélyeztetik-e betegségek az akváriumi halakat?
– Igen, ezek például a növények telepítésével is bevihetők az akváriumba. Ezért, mielőtt betesszük az akváriumba, bő vízzel kell átmosni a növényeket. Ha látható jelei vannak a megbetegedésnek, elmegy a hal színe, nem úgy mozog, ahogy kell, akkor gyógyszeres tápot kell adni neki.
– Milyen hőmérséklete kell legyen az akvárium vizének?
– A kisebb halak a meleg vizet szeretik, számukra 24–25 Celsius-fokos víz kell. Az aranyhal a hidegebb vizet szereti, 19–21 fok között.
– Sokat beszélt az aranyhalakról. Mekkorára nőhetnek meg?
– Ez függ az élőhelyüktől. Minél nagyobb a terük, annál nagyobbra nőnek. Ha egy kis aranyhalat egy húszliteres akváriumba teszünk, nem fog nagyra nőni. De ha egy háromszor akkora akváriumba kerül, nagyon gyorsan fejlődik, akár egy év alatt is sokat nő. A nagyobbak tóba is tehetők, jól bírják. Télen, ha megfelelő a víz mélysége, áttelel, ha nem, akkor melegítőre van szükség. Ha mélyebb a tó, nem fagy le a fenekéig.
– A ragadozóhalak közül a sügérféléket említette. Több fajtájuk is van?
– Persze, van például az oszkár, a tridensis, ezek nálunk is kaphatók. Számukra külön sügértáp vásárolható. Nagyra megnőnek, kizárt dolog, hogy más halakkal tartsuk együtt.
– Milyen vizet kell tenni az akváriumba?
– Én mindig azt ajánlom a kezdő akvaristáknak, hogy ne egyszerre telepítsenek mindent. Ma megveszem az akváriumot, feltöltöm vízzel, esetleg növényeket is lehet telepíteni. A halak másnap jöhetnek. Egy nap állás alatt a víz változáson esik át, megfelelő lesz a halak számára. Az állott víz a megfelelő a halak számára. A klóros víz nem ajánlott a díszhalaknak.
– Melyik halfajtákat veszik leginkább a vásárlók?
– Amelyek nem igényelnek különösebb körülményeket, aranyhalat, sziámi harcos halat. Naponta több darabot is elvisznek, az áruk sem jelentős. Egyetlen feladat az etetésük és a víz cseréje. De tudni kell, hogy az aranyhal esetében háromnaponként kell vizet cserélni akkor is, ha szűrő van az akváriumban.
– Az akvárium algásodása sok gondot okoz a gazdiknak. Hogyan lehet leküzdeni ezt a jelenséget?
– Vannak algafaló halfajták. A törpeharcsák is nagyon jól végzik a dolgukat. A túlzott napfénynek vagy mesterséges fénynek való kitétel okoz algásodást. Ugyanúgy, ha túlzott mennyiségben kerül táplálék a vízbe, nem tudják elfogyasztani a halak. A mesterséges megvilágítást elégséges az esti órákban bekapcsolni, nem kell egész nap vagy éjszaka is égnie. Az sem mindegy, hová tesszük az akváriumot, nem jó, ha érik a napsugarak, ez segíti az algásodást. Amúgy az akvárium helyét mindenki saját ízlése szerint keresheti meg.
