Mert mit is képzelnek ezek az európai NATO-tagországok vezetői? Hogy majd ingyen fogja őket védeni a NATO, amelyet főleg az Egyesült Államok pénzel? Németország ahelyett, hogy hazája megvédésére költené a pénzt, inkább orosz gázt vásárol, amellyel a németeket melegíti és az oroszokat segíti. Pedig Amerika elnöke maga gondoskodik nemcsak a németek, hanem az egész emberiség fűtésproblémáinak megoldásáról, hiszen bejelentette: nem tartja be a párizsi klímaegyezményt, és nem csökkenti a károsanyag-kibocsátást, amely miatt aztán az egész Föld légkörének hőmérséklete emelkedni fog. A brüsszeli csúcs után Angliába látogatott, ahol már békésebb húrokat pengetett, pedig ott több tízezer ember tüntetett ellene, és még egy Trumpot ábrázoló dühös léggömbcsecsemőt is a levegőbe eresztettek.
Trump megígérte, hogy ismét naggyá teszi Amerikát, és úgy látszik, állja szavát. Egy országot jól megvívott, győztes háborúval lehet még nagyobbá tenni. Ezért Trump most kereskedelmi hadviselést kezdeményezett az Európai Unió (de Kína) ellen is. Már rég megmondta: nem szereti, hogy az amerikai utakon annyi Volkswagent lát. Ezért vámokat vet ki az uniós termékekre. Erre meg Európa mivel tud visszavágni? Vámot emel, és mi is többet fizetünk ki az amerikai whisky kortyolgatására és az aközben elropogtatott földi mogyoróra. Summa summarum: vége víg Andrásnak, hogy ingyen védi meg az európaiakat és a többi NATO-tagállam polgárait az ellenségtől, amelyről még pontosan nem lehet tudni, hogy ki is lenne az. Trump pénzért védelmet ígér, így természetes, hogy védelmi pénzt követel. Ez az ötlete onnan jöhetett, hogy amerikai üzletemberként tudja: a maffiózók is védelmi pénzek felvasalásával tettek szert hatalmas vagyonokra. Legújabban azt kezdte javallani, hogy az eddig követelt kétszázaléknyi GDP helyett a NATO-tagok fizessenek négyet. Idővel eljuthatunk odáig, hogy az európai országoknak egyáltalán nem kell saját hadsereget fenntartaniuk, hanem Amerikának, mint az őrző-védő cégnek, fizetnek egy bizonyos összeget, amiért aztán Amerika jól megvédi őket.

Könnyen beszél, mert egy háború kitörésének ugyanolyan kevés az esélye, mint annak, hogy egy atomháború esetén az emberi élet megmaradjon a Földön. Ha ugyanis egy atomhatalom vezetője pillanatnyi elmezavarában (a világtörténelemben volt már néhány zavart agyú államfő) elindítana egy atombombát, és utána egy sikeres atomháborúzásban elsütnék az összest, akkor olyan nagy porfelhő keletkezne, hogy a napsugárzás közel száz százalékkal csökkenne, és anélkül – nem lévén fotoszintézis – a növényzet is szinte teljesen kihalna. Akik nem pusztulnának el a robbanásokban és a sugárzás vagy a hideg miatt, azok csendben éhen halnának.
Szerencsére egyelőre ilyen veszély nem fenyeget, mert Észak-Korea lemondott Amerika megszállásáról, és Trump éppen most Helsinkibe megy találkozni a másik veszélyes emberrel, az orosz elnökkel. Sokan találgatják, hogy miről tárgyalnak majd. A lényeg bizonyosan nem fog kiszivárogni, jelesül: Trump majd négyszemközt megköszöni neki, hogy az elnökválasztáson őt támogatta Hillary Clinton ellenében. Különben is megmondta, hogy Putyinnal – akit nem ellenségnek, hanem vetélytársnak tekint – könnyebb tárgyalásokra számít, mint a NATO-tagállamok vezetőivel.