A két együttes korábban már játszott egymással a tornán: a csoportkör utolsó fordulójában a házigazdák 35–27-re győztek, és a fináléban is lendületesen, eredményesen kezdtek. A folytatásban a norvégok  pontos átlövéseiknek és a magyar hibáknak köszönhetően fordítottak. Akadozott a hazaiak támadójátéka, több mint hat percig nem találtak be, hétméterest hibáztak, és a kettős emberelőnnyel sem tudtak élni, ráadásul a túloldalon a hatékony védekezés mellett Henny Reistad remekül lőtt, Sofie Grönlund pedig bravúrosan védett. A magyarok az utolsó nyolc percben csak egy gólt dobtak, így a szünetben Norvégia vezetett két találattal (10–12).

A magyar játékosokon kiütközött a felkészülés és a két hete zajló világbajnokság fáradtsága, védekezésben továbbra sem találták a norvégok ellenszerét, nagy lelkesedéssel mégis sikerült fordítaniuk. A torna legeredményesebb magyar kézilabdázója, Klujber Katrin volt a vezéregyéniség a hajrában, együttese öt perccel a vége előtt már öttel vezetett, és a különbséget rendkívül fegyelmezett játékkal még növelni is tudta, így a telt házas Főnix Csarnok közönsége előtt világbajnoki címet ünnepelhetett.

A torna álomcsapatába három magyar játékos került be: a legjobb balátlövő Háfra Noémi, a legjobb jobbszélső Faluvégi Dorottya, a legjobb beálló pedig Pásztor Noémi lett. A magyar juniorválogatott 2001 és 2003 után harmadszor játszott döntőt a korosztályos világbajnokságon, 17 és 15 évvel ezelőtt azonban kikapott Oroszországtól. Golovin Vlagyimir szövetségi edző csapata százszázalékos teljesítménnyel nyerte meg a debreceni tornát.