Szászrégenben elhunyt Kalabér László gyógyszerész, ornitológus és madártojás-szakértő, aki 1937. február 13-án látta meg a napvilágot Kézdimartonfalván. Középiskolai tanulmányait a brassói Római Katolikus Fiú-főgimnáziumban végezte, majd a marosvásárhelyi Gyógyszerészasszisztensi Főiskolán szerzett diplomát. Tanulmányai elvégzése után Szászrégenbe kapott kinevezést, és a kórház gyógyszertárában dolgozott nyugdíjba vonulásáig. Gyógyszerészi elfoglaltsága mellett a természet megfigyelésére fordította szabad idejét. Figyelemre méltó eredményeket ért el az ornitológiában és a környezetvédelem terén végzett kutatásaiban. Számos neves szakember elismerését érdemelte ki. Nemzetközi konferenciákat rendezett Szászrégenben, főleg az ornitológia terén, és sok külföldi értekezleten vett részt szakmai dolgozataival.
1997-ben megjelentetett önéletrajzi könyvében (Kézdimartonfalvától Új-Zélandig a madarak nyomában) ezeket írja: ,,Isten megsegített, mert hittem és hiszek benne, hisz bejártam a nagyvilág tetemes részét. Megismerkedhettem öreg Európánk majdnem minden országával, és azok természeti különlegességeivel, értékeivel, de betekintést nyertem egyes kontinensek, mint például Amerika, Ausztrália, valamint Új-Zéland és a Sarkok élővilágába is. Útjaimat elsősorban a Soros Alapítvány tette lehetővé, hogy képviselhettem hazámat, népemet és a hazai biológiát a legfontosabb tudományos összejöveteleken."
Kalabér László madártani megfigyelései mellett 1970-től a madarak tojásának gyűjtésével is foglalkozott. Sikerült létrehoznia egy felbecsülhetetlen értékű gyűjteményt, amely Románia költőmadarai tojásainak nagy részét tartalmazza, és az ország egyik legteljesebb gyűjteménye. Közel kétszáz tanulmánya jelent meg itthon és külföldön. Tagja volt a hazai, magyar, belga, svéd és kanadai ornitológiai társaságoknak. Tevékenysége által hozzájárult Szászrégen hírnevének növeléséhez, amiért a város díszpolgárává avatták. Több mint száz darabból álló tojásgyűjteményét a Kalabér család megbízható és biztos kezekbe adná. A Kézdimárkosfalváért Egyesület örömmel lenne a gyűjtemény gazdája, természetesen itthon, a szülőfaluban, ha megtalálná hozzá a szükséges pénzforrást. Kalabér László utoljára 1997-ben járt szülőfalujában és Kézdiszéken, amikor önéletrajzi regényét dedikálta (felvételünk). Szülőfaluja meg szeretné őrizni emlékezetét.
