Az egykoron a magyar–román párbeszéd kiemelt fórumának számító régi bálványosi szabadegyetemek hangulatát idézte Tusványos nyitánya. A rendezvény első napján a Lőrincz Csaba sátorban tartott első panelbeszélgetésen ugyanis az előadók sorában a magyar és lengyel meghívottak mellett két román, liberális kötődésű politikus is jelen volt: Radu Carp, a Nemzeti Liberális Párt külügyi titkára és Mihai Răzvan Ungureanu volt miniszterelnök, a Külügyi Hírszerző Szolgálat korábbi vezetője. S noha a beszélgetés témája a Tusványoshoz nem kevésbé illő Európa jövője volt, azért a magyar–román párbeszéd fontosságára, az együttműködés szükségességére is utaltak a meghívottak.
Az újabb kori Tusványosokon inkább ritkának számító román vendégek köszönetet mondtak Németh Zsoltnak, a Magyar Országgyűlés külügyi bizottsága elnökének, Tusványos egyik alapítójának a meghívásért, a fideszes politikus pedig kifejtette: bár jogosak lehetnek azok a kritikák, hogy a szabadegyetem utóbbi kiadásain nagyon kevés volt a román vendég, de Tusványoson mégiscsak van valamiféle román–magyar párbeszéd, más ilyen fórumról vagy legalább törekvésről nemigen tudunk.
Reményét fejezte ki ugyanakkor, hogy a közös célok végül csak mélyebb párbeszédhez vezetnek Magyarország és Románia között, miután Bukarest tisztázza Közép-Európához fűződő viszonyát.
Ami az Európai Unió jövőjét illeti, szerinte olyan szövetséget kell építeni, amely a nemzetek Európájáért lép fel, és ebbe be kell vonni a nemzeti kisebbségeket is, amelyek tagjai számára fel sem merül, hogy ne legyenek Európa-pártiak, ők „egzisztenciálisan európaiak”, s így a magyarok is azok, hiszen az Európai Unió-projekt Trianonról is szól, annak traumáját oldhatja fel, arra nyújthat megoldást.
A Takács Szabolcs Ferenc, a budapesti miniszterelnökség európai uniós politikák kialakításáért és koordinációjáért felelős államtitkára által moderált beszélgetésen Radu Carp is érintette a magyar–román dialógus témáját, szerinte csak közösen tudjuk megbeszélni az érzékeny témákat is.
Radu Carp felidézte, hogy az Európai Unió alapításakor, az 50-es években még vasfüggöny választotta el Kelet- és Nyugat-Európát, ám egy sor kérdést nem vitattak meg az 1989-es változások után sem. Azt például, hogy mihez kezdünk a szabadságjogokkal – ami egy kelet–nyugat irányú migrációt indított el –, de azt sem, hogy mihez kezd Európa a keresztény gyökereivel. Szerinte ezeket és más kérdéseket is – a nagy és erős tagállamok és a kisebbek közötti viszonyt például – időszerű lenne végigbeszélni az unión belül.
A kisebbségben élő nemzeti közösségek is otthon szeretnék érezni magukat, azt akarják, hogy számítson az ő identitásuk is, ezt a Minority SafePack kisebbségvédelmi polgári kezdeményezés során összegyűjtött több mint egymillió aláírás is alátámasztja – világított rá Korodi Attila, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője. A lengyelországi Radoslaw Fogiel, az Ifjú Európai Konzervatívok elnöke, Jarosław Aleksander Kaczyński, a lengyel kormánypárt tanácsadója a demokratikus alapértékekhez való visszatérést szorgalmazta, rámutatva: az Európai Bizottság rá akarja kényszeríteni döntéseit a tagállamokra – például a migráció kérdésében –, pedig éppen az uniós államok kormányai a demokratikusan választott testületek, nem az unió vezető szerve. Az EU alapító atyáinak elképzelése szerint az uniónak inkább keretet kellene biztosítania az államok együttműködésére – vázolta a lengyel politikus. Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke arra világított rá, hogy miközben Brüsszel szereti kioktatni és bírálni a kelet-közép-európai államokat, nem hajlandóak tudomásul venni, hogy például az 1568-ban Tordán kihirdetett vallásszabadság eszméje mennyire fontos európai érték. Mindeközben ráadásul az Európai Bizottság elnöke Marxot méltatja.
„Az Európai Unióhoz való csatlakozástól sokat vártunk, most pedig mégis azzal kell szembesülnünk, hogy az Európai Bizottság elnöke Marxot és más gyanús történelmi személyiségeket dicsőít. Sokan vagyunk, akik nem szeretnénk egy ilyen Európában élni” – mondotta.
Mihai Răzvan Ungureanu köszöntőjében magyarul is szólt a résztvevőkhöz, majd hiányos magyarnyelv-tudása miatt szabadkozva románul osztotta meg gondolatait a hallgatósággal. A volt miniszterelnök felidézte: az Európai Unió eredetileg a békét, a nemzetek közötti együttműködést célzó kezdeményezés volt, éppen ezért szerinte csak akkor lehet maradéktalanul sikeres, ha tovább bővítik azt. Megjegyezte: noha a nyugati hatalmak a migrációs krízis idején ujjal mutogattak a más nézőpontot képviselő kelet-közép-európai államokra, érezni lehetett egy ki nem mondott gondolatot, egyfajta csendes sajnálkozást a bővítés miatt, mintha azt sugallták volna, ha csak az eredeti felállásban vannak, jobb választ adtak volna a kihívásokra. Márpedig éppen ez a magatartás kártékony az unió számára – állapította meg Ungureanu, rámutatva: noha sokan a kelet-közép-európai államokat vádolják Európa-ellenességgel, éppen egy nyugati nagyhatalom, Nagy-Britannia lépett ki az unióból.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára a migrációs válságot az Európai Unió identitásválsága jeleként értelmezte, és annak lehetséges következményeit taglalta, rámutatva: az illegális bevándorlás megváltoztathatja a belső arányokat a tagállamok népességén belül, párhuzamos társadalmak kialakításához, romló közbiztonsághoz, költségvetési források elvonásához vezethet. Ugyanakkor az erről szóló vita lehetőség is lehet az EU számára a megújulásra, az eredeti értékekhez – például a kulturális-tudományos eredményekhez, a keresztény gyökerekhez –, a gazdasági teljesítményhez való visszatérésre.
