A gyulafehérvári ítélőtábla első fokon elutasította az egykori Marianum, jelenleg pedig a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara épületének visszaszolgáltatását a római katolikus egyháznak – áll a kolozsvári Szent Mihály-plébánia Facebookon is közzétett közleményében. A határozat ellen felfolyamodványt nyújt be az egyházközség a bukaresti Legfelső Semmítő- és Ítélőszékhez.
A Marianum a római katolikus egyház által alapított kolozsvári leánynevelő intézet volt, ma műemlékként lajstromozott épülete 1910–11-ben készült el dr. Hirschler József kolozsvári belvárosi plébános erőfeszítéseinek köszönhetően. Az épületben – amelyet a világháború alatt és az impériumváltás után is bővített az egyház – elemi és polgári leányiskola, kereskedelmi iskola, leánygimnázium, tanítónőképző, tanárképző intézet, zeneiskola is működött, mígnem 1948-ban elvette az állam a római katolikus egyháztól.
z épületet először a magyar tannyelvű Bolyai Egyetem, majd annak 1959-es megszüntetése óta a Babeş–Bolyai Tudományegyetem használja, jelenleg az egyetem filológia kara működik benne.
A kolozsvári római katolikus egyházközség az egyházaktól államosított ingatlanokra vonatkozó 2000. évi 94. sürgősségi kormányrendeletre, illetve a rendeletet jóváhagyó 2002. évi 501. törvényre hivatkozva kérte vissza az épületet, a restitúciós bizottság azonban 2017 augusztusában a Marianumra vonatkozó visszaszolgáltatási kérést megtagadta. Ezt támadta meg a bíróságon a római katolikus egyház, amelyet mai döntésével első fokon elutasított az ítélőtábla. „A gyulafehérvári ítélőtábla mégis – a restitúcióra vonatkozó román jogi előírások szövegével és szellemével ellentétesen – most közölt határozatában a Marianum visszaszolgáltatását elutasította. Idén júliusban ugyancsak a gyulafehérvári ítélőtábla utasította el a Batthyáneum visszaszolgáltatását. A határozatban nem vették figyelembe, hogy a Marianum bizonyítottan a római katolikus egyház által alapított, építtetett, finanszírozott, működtetett és vezetett intézmény volt, amely az egyház saját szervezetéhez tartozott, tulajdonosa gyakorlatilag a kolozsvári római katolikus egyházközség volt. Valódi jogállamban nem fordulhat elő, hogy az igazságszolgáltatás célja – az állam által korábban elfogadott törvényes rendelkezésekkel is szembefordulva – a kommunista diktatúra államosításainak megerősítése és megőrzése legyen. Az ilyen intézkedés egyszerre ellentétes a jogállam és a vallásszabadság elveivel és sérti a kisebbségi jogokat” – áll a közleményben, amelyet Veres Stelian plébániai kormányzó írt alá.
