Ezzel az eddigi, sokszor évekig elhúzódó pereskedés megelőzhető, és az is megakadályozható, hogy a tulajdonos a közköltség törlesztése nélkül adja el a lakást. Az új jogszabály szerint a lakásokban csak építkezési engedéllyel lehet jelentősebb módosításokat eszközölni, és a tulajdonosok kötelesek beengedni a társulás képviselőit, hogy ellenőrizni tudják a közös vezetékeket vagy olyan szereléseket, amelyek a többi lakásban kárt okozhatnak. A szomszédnak (például eláztatással) okozott kárt meg kell téríteni, a közös tér (lépcsőház, szárító stb.) használatának módjába (az eddigi kétharmad helyett) az összes lakónak bele kell egyeznie (biciklitárolásba vagy virágállvány elhelyezésébe is). A lakótársulás gondnoka csak szakképzett személy lehet, és a törvény azt is szabályozza, hogy a lakók milyen módon kérhetik számon. A közköltség elosztásáról tíz napon belül lehet magyarázatot kérni, és meg is fellebbezhető. (Székelyhon)

MEGDUPLÁZTA ERDŐBIRTOKÁT AZ ÁLLAM. 1922-ben a teljes romániai erdőterület 24,1 százaléka volt az állam birtokában, jelenleg majdnem a fele. A statisztikai adatok szerint azóta mintegy 10 százalékkal csökkent az erdőterület: 96 éve 7,3 millió hektár volt, 2017 végén pedig 6,4 millió (egyes környezetvédő szervezetek szerint kevesebb, mert a fakitermelés valós mértéke mintegy 40 százalékkal nagyobb a hivatalosnál, évi 18–20 millió helyett 26–28 millió köbméter). 1922-ben az erdők 49,2 százaléka magánkézben volt, 27,7 százaléka pedig közbirtokosságok és intézmények tulajdonában. Napjainkban messze a legnagyobb tulajdonos az állam, ami arra utal, hogy a visszaszolgáltatás rengeteg kívánnivalót hagy maga után. A Romsilva állami vállalat 3,14 millió hektár felett rendelkezik, ami a teljes erdőterület 48 százaléka. A második legnagyobb tulajdonos az IKEA 48 ezer hektárral. A svéd óriásvállalatnak saját erdészete van. Tízezer hektárnál több erdője három cégnek van még, a szintén svéd Greenhold Romwoodnak (17 ezer hektár), a német Silvirom Navaronak (13 ezer hektár) és a finn Tornatornak (11 ezer hektár). A tizenöt legnagyobb erdőtulajdonos között hat erdélyi önkormányzat is van: Telcs község (17 600 hektár) és Újradna (Beszterce-Naszód megyéből), Brassó, Négyfalu, Resinár (Szeben) és Nagybánya (8400 hektár). A magánszemélyek között a hercegi felmenőkkel büszkélkedő Gheorghe Ioan Eric Sturdza a legnagyobb birtokos, 9000 hektárja van Neamţ megyében. A Román Akadémia szintén nagybirtokosnak számít 15 773 hektárral, a királyi család úgyszintén 14 ezer hektárral. Egy hektár erdő piaci értéke 2000 és 5000 euró között változik, fafajtától és kortól függően, a legdrágább a tölgy. Ez azt jelenti, hogy a Bánffy-örökösöktől bírósági ítélettel visszaállamosított 9300 hektárnyi erdő legkevesebb 19 millió eurót ér. (Maszol)

DĂNCILĂ ÚJABB BAKIJA. Megint nagyot tévedett Viorica Dăncilă kormányfő a román nemzeti himnusz ünnepén megfogalmazott üzenetében: Facebook-oldalán közzétett bejegyzésben emlékeztetett arra, hogy a román nemzeti himnusz az 1918. december 1-jei eseményekben is mobilizáló szerepet játszott, amikor a gyulafehérvári Szabadság mezejére gyűltek össze a románok. A Szabadság mezeje viszont Balázsfalván van, 1848. május 15–16-án itt tartották a románok nagy nemzetgyűlésüket, ahol követeléseiket megfogalmazták, majd szeptember 25-én, második nemzetgyűlésükön az osztrák császárnak esküdtek hűséget a magyar forradalom ellen. Az 1918. december 1-jei események a gyulafehérvári vármezőn zajlottak. A kormányfő bejegyzését rövid idő után törölték, később pedig javított verziót tettek közzé. Dăncilă egyébként azt is írta, hogy a román honfitársak sikereinek megkoronázásaként felcsendülő himnusz hallatán minden alkalommal megindultságot érez. A Deşteaptă-te, române a százéves Románia hatodik állami himnusza, csak Oroszországnak volt több, ők a nyolcadiknál tartanak. (Digi 24)