Szerinte a legfelsőbb bíróságon erősen megkérdőjelezhető ítélet született. Mint mondta, Bajkai István fideszes országgyűlési képviselővel együtt megígérte a hozzátartozóknak, hogy felhívják a nemzetközi közvélemény figyelmét is a „megalapozatlan” döntésre, amelynek valódi célja az Erdélyben élő magyarok megfélemlítése. Másrészt jogi eszközöket is igénybe vesznek a két fiatal védelmére.

Kiemelte, a bírósági döntés értelmében az érintettek a román alkotmányos rend erőszakos megváltoztatására irányuló kísérletet tettek, miközben csupán pirotechnikai eszközökkel foglalkoztak. Megjegyezte, hogy olyan börtönben tartják őket fogva, ahol rablógyilkosok, erőszakos bűncselekményt elkövetők ülnek, pedig csupán a hazájukat szeretik, és lehet, hogy volt néhány meggondolatlan mondatuk, de semmilyen módon nem akarták Románia nemzetbiztonságát fenyegetni.

Az ítéletet nem két fiatal székely ügyeként kell kezelni, hanem figyelmeztetésként: komoly problémák adódnak abból, ha a magyarok az autonómiájukért, a megmaradásukért küzdenek – vélekedett az EMT elnöke.

Bajkai István kijelentette: nem szabad elmenni a jogsértések mellett, különösképpen, ha ezek a magyar nemzet tagjait érintik. Az eddigi bizonyítékok alapján a fiatalok biztosan nem követtek el terrorizmussal összeköthető bűncselekményt. Az első és a második világháború lezárását követően a kisebbségek védelmére szolgáló wilsoni alapelvek elismerése nem vagy csak részben valósult meg Erdélyben, a külhoni magyarságot több ezer jogsértés érte az elmúlt száz évben. A magyar alkotmány szerint mindenkori kötelességünk a nemzet tagjainak védelme – emelte ki.

Meg kell vizsgálni, hogy a román igazságszolgáltatás elfordult-e az európai jogtól, és az egész magyarság megfélemlítésére törekszik-e; hogy a diktatúrában tapasztaltakhoz hasonlóan a politika szolgálatában áll-e a román igazságszolgáltatás.

Az erdélyi magyarság, különösen Székelyföld nyomásgyakorlásként éli meg a történteket – értékelt a fideszes országgyűlési képviselő.

Mint ismert, Beke Istvánt, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) kézdivásárhelyi elnökét és Szőcs Zoltánt, a HVIM erdélyi szervezetének vezetőjét 5–5 éves börtönbüntetésre ítélte terrorizmusért a legfelsőbb bíróság július elején. Azért állították őket bíróság elé, mert lehallgatott beszélgetéseikből és az előbbi lakásán talált petárdákból a román hatóságok arra következtettek, hogy házi készítésű bombát akartak robbantani Kézdivásárhely főterén 2015-ben a december 1-jei román nemzeti ünnepre szervezett katonai parádén. Első fokon a bukaresti táblabíróság, a vádak egy része alól felmentve őket, csak a pirotechnikai eszközökkel elkövetett bűncselekményekért szabott ki rájuk annyi szabadságvesztést, amennyit előzetes letartóztatásban töltöttek. Ha az elsőfokú ítélet emelkedett volna jogerőre, a vádlottaknak nem kellett volna további börtönbüntetést letölteniük, de a vádlottak felmentésért, az őket bíróság elé állító szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség súlyosbításért fellebbezett. A legfelsőbb bíróság a büntetőjogi besorolást terrorista cselekményekre változtatva rendelte el a vádlottak bebörtönzését.

Beke István és Szőcs Zoltán egyaránt ártatlannak vallotta magát, képtelenségnek nevezve a feltételezést, hogy saját közösségükben, egy magyar többségű kisvárosban akartak volna a románság ellen irányuló merényletet elkövetni robbantásra alkalmatlan petárdákkal. (MTI)