Építőteleppé változott a zabolai Csipkés. A táborral szemben lévő telken, az út mentén, a völgyet átszelő patak medrének közelében is szorgoskodnak. Közel százan munkálkodnak a Csipkés-feredő megépítésén, ők a XXIII. Székelyföldi fürdő- és közösségépítő kaláka résztvevői.
Sokan Magyarországról érkeztek, de ott vannak a helyiek, Háromszék más településeiről érkezett kalákások és a kovásznai Havadtőy Sándor Cserkészcsapat tagjai is. Így a tíznaposra tervezett kaláka során nemcsak a fürdő épül meg, hanem a közösségi összefogás is erősödik. A lelkesedéssel, hozzáállással nincs baj, de a néhol derékig érő sár nagyban nehezíti az önkéntes feredőépítők munkáját: szó szerint dagonyában dolgoznak, a gumicsizma lett az öltözet legfontosabb része. A feredő avatását holnapra tervezik.
A kalákát a Herczeg Ágnes elnöklete alatt működő magyarországi Ars Topia Alapítvány szervezte, közösen a zabolai önkormányzattal, helyi közösséggel és a Vinca Minor Egyesülettel. A helyiekre hárul a szükséges anyagok előteremtése, a kalákások ellátásának rendezése, a Vinca Minor a munkaszervezésben vállalt szerepet. Ha befejezik a munkát, a helyiek és máshonnan érkezők számára is ingyen használható népi feredőt hagynak maguk után: medencével, fürdőházzal, játszótérrel, meditációs ponttal, fogadótérrel, lelátóval, illő kerítéssel, kapuval.
A kaláka résztvevői főképpen tájépítész-, építészhallgatók, már végzett szakemberek, de van köztük informatikus, más szakmabeli is, nagy részük visszajáró. Hozzájuk csatlakoztak a zabolaiak, háromszékiek, kinek ahogyan ideje, ereje engedte. A zabolai önkormányzat munkatársai is kiveszik részüket a munkából, ottjártunkkor épp a faanyag előkészítésén dolgoztak, helyi ácsmesterek pedig a filagória megépítésén ügyeskedtek.
Sok fiatal vesz részt a munkában
Kovács Attila tájépítő mérnök Budapestről érkezett, kilencedik alkalommal vesz részt fürdőépítő kalákában. „A budapesti tájépítészeti egyetemen találkoztam a kalákával, amely lehetőséget adott, hogy ne csak rajzoljuk a támfalakat, lépcsőket, hanem kipróbálhatjuk azt is, hogy milyen a tervek kivitelezése. Azonnal kalákafüggő lettem” – mondta érdeklődésünkre.
A Csipkés-feredő vizét még nem elemezték, de minden jel arra mutat, van gyógyhatása, mivel nyom- és mikroelemekben, ásványokban gazdag rétegeken áthaladva törnek felszínre a fürdőt tápláló források, három forrást is azonosítottak. A tervekhez képest időben kissé csúszott a munka, ez a sok eső és a sár rovására tehető. Mindezek mellett bíznak abban, hogy szombatra végeznek a feredő építésével – számolt be a tájépítész.
A Vinca Minor Egyesület több éve vesz részt a feredőépítő kalákákban, az Apor leányok feredőjénél kapcsolódtak a mozgalomhoz. Most már negyedik alkalommal vesznek részt a szervezési munkában, a kapcsolattartásban a helyi közösség és az Ars Topia között. A Csipkésben a kivitelezésben, a csapatok megszervezésében, az anyagszükséglet megállapításában, elosztásában tevékenykednek, lényegében a munkafelügyeletet végzik – számolt be a helyszínen Para Zoltán egyesületi elnök.
A népi feredők nem strandok, az új létesítményeknek is ehhez hasonlóan kell működniük, a közösséget kell szolgálniuk, a látogatók ingyen használhatják – részletezte az elnök.
Általában a feredőépítés kifejezés marad meg az emlékezetben, de a mozgalomban legalább ugyanilyen súllyal bír a közösségépítés is. Jó látni, hogy a közösségek segítik egymást, Gelencére például a bölöniek jöttek, a Csipkésbe a gelenceiek érkeztek, de megjelentek a kovásznai cserkészek is. „Ezek a jó visszajelzések arra, hogy közösségi szinten kialakulóban az összefogás, a saját gondjuk, munkájuk mellett egyre többen szakítanak időt a közösségépítő mozgalomban való részvételre. Ha valaki dolgozott itt, vagy tudja, hogy ismerőse, rokona vett részt az építésben, magáénak tekintheti a fürdőt, így viszonyulhat hozzá” – emelte ki Para Zoltán.
