A kisebbségi kérdés kényes probléma

2018. augusztus 7., kedd, Belföld

A román–magyar gazdasági kapcsolatok nagyon szilárdak és jól működnek, a kényes kisebbségi kérdéseket pedig nem a nyilvánosság előtt, hanem az e célra létrehozott kisebbségi vegyes bizottságban kellene megtárgyalni – vélekedett Teodor Meleşcanu külügyminiszter az Adevărul portálnak adott tegnapi interjújában.

A lap főszerkesztője a román külpolitika számos más témáját érintő beszélgetés során arról is kérdezte Meleşcanut, mit szól azokhoz az „érdekes” kijelentésekhez, amelyeket Orbán Viktor Románia területén, Tusnádfürdőn fogalmazott meg az Európai Unió jövőjéről, Oroszországhoz fűződő viszonyáról, illetve arról, hogy a román centenárium Magyarország számára nem ünnep.

A magyar miniszterelnök tusnádfürdői előadását sértőnek bélyegző ellenzéki pártoktól eltérően a külügyminiszter válaszában a két ország közti erős, „a politikai szónoklatokon túlmutató, embereket és cégeket összekötő” gazdasági kapcsolatokra helyezte a hangsúlyt, példaként említve a közös autópályaprojekteket, a határ menti megyék közös, uniós alapokból történő fejlesztését, az energetikai hálózatok összekapcsolását.

Meleşcanu szerint azonban a kisebbségi kérdés kényesebb probléma, és Románia azt szeretné, ha erről a felek az alapszerződés megkötésekor létrehozott kisebbségi vegyes bizottságban tárgyalnának.

„Ez a megfelelő eszköz olyan megoldások azonosítására, amelyek a kisebbségek hídszerepét erősítik, a két ország közeledését segítik” – hangoztatta a külügyminiszter. Hozzátette: Románia ragaszkodik a kölcsönösség elvéhez, azt szeretné, ha a magyarországi román és romániai magyar kisebbség jogai „egyensúlyba kerülnének”, és a magyarországi románok ugyanazokat a jogokat élveznék, mint a romániai magyarok az anyanyelvű oktatás, a kultúra és a kisebbségek nyelvén működő tömegtájékoztatási eszközök támogatása terén.

Teodor Meleşcanu szerint Bukarest a tusnádfürdői rendezvény előtt (a kisebbségekkel kapcsolatos nyilvános üzenetek tekintetében) következetesen óvatosságra intette a magyar felet. Mindazonáltal természetesnek nevezte, hogy Orbán Viktor a bálványosi nyári szabadegyetemen nyilvánosan beszélt országa külpolitikai opcióiról.

Arra a kérdésre, hogy Románia egyetért-e a magyar miniszterelnök külpolitikai nézeteivel, Meleşcanu elmondta: Romániának megvannak a saját prioritásai, amelyek az ország uniós és NATO-integrációjának erősítését, az Egyesült Államokhoz fűződő stratégiai partnerség erősítését, a konvergencia javítását és az uniós szolidaritás erősítését célozzák.

Ami az Oroszország-politikát illeti, kívánatos lenne, hogy az Európai Unió javítsa viszonyát Moszkvával, ez azonban nem jelenti azt, hogy az uniónak mindent el kell fogadnia, amit Oroszország akar – szögezte le a külügyminiszter.

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Mit gondol, véget ér-e idén az ukrajnai háború?









eredmények
szavazatok száma 544
szavazógép
2018-08-07: Belföld - :

Tüntetés mozgósítás nélkül

„Arra biztattam a párttagokat és szimpatizánsokat, elsősorban azokat, akik a határokon túl élnek, de a hazaiakat is, hogy vegyenek részt az augusztus 10-ei Szociáldemokrata Párt-ellenes tüntetésen” – nyilatkozta Ludovic Orban, a Nemzeti Liberális Párt (NLP) elnöke az alakulat végrehajtó bizottságának tegnapi ülése után.
2018-08-07: Világfigyelő - :

Az összefogás és egység jelképe (A Magyarok kenyere program aratókoszorúja )

A budapesti Szent István-bazilikában állították ki a Magyarok kenyere – 15 millió búzaszem program keretében a Kárpát-medencei magyar gazdák által gyűjtött búzából készült aratókoszorút.