Életének 75. évében szombaton elhunyt Kerényi Imre Kossuth- és Jászai Mari-díjas rendező, színigazgató, publicista, érdemes és kiváló művész, miniszterelnöki megbízott.
Kerényi Imre 1943. szeptember 28-án született Csopakon. A győri Czuczor Gergely Bencés Gimnáziumban érettségizett, a bencés atyák tanácsára a Színház- és Filmművészeti Főiskola színházrendező szakára jelentkezett. 1966-ban színházrendezői diplomával a zsebében csatlakozott az Ádám Ottó vezette Madách Színház társulatához, amelynek 1978-ig volt tagja. 1978–1980 között a Szolnoki Szigligeti Színház igazgató-főrendezője volt. 1980–1983 között a Népszínház, 1983–1989 között pedig a Nemzeti Színház rendezőjeként tevékenykedett. Több mint négy évtizeden át, 1968 és 2010 között tanított a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Főbb rendezései: Csíksomlyói passió (1981), János király (1984), István, a király (1985), Lear király (1991), Bánk bán (1993), Amadeus (1993), Stuart Mária (1994), Hegedűs a háztetőn (1996), Székely fonó (1998), Az ember tragédiája (1999), Mirandolina (2001), Léni néni (2002), Egy pohár víz (2004), Édes fiaim (2005), Úri muri (2007) és Kései találkozás (2010). Az István, a király című rockopera első színpadi változatának rendezése is az ő nevéhez fűződik. Munkásságát több díjjal is elismerték: Jászai Mari-díj (1977), érdemes művész (1981), Magyar Művészetért Díj (1988), 2002-ben Kossuth-díjat kapott a magyar színházművészetben játszott meghatározó szerepéért.
A társadalmi és a politikai szerepvállalás egész életén át végigkísérte. Különböző tisztségeket töltött be a Magyar Színházművészek Szövetségében, 1997–2001 között a Magyar Színházi Társaság vezetőségének tagja volt. 1988–1992 között a Magyar Demokrata Fórum (MDF) tagja volt, a párt országos választmányába is beválasztották. 2011 májusában a Második Orbán-kormányban a tudatos nemzeti közjogi gondolkodás megalapozásával és ehhez kapcsolódva a magyar kulturális értékek megőrzésével és fejlesztésével összefüggő feladatok ellátásáért felelős miniszterelnöki megbízottá nevezték ki. E minőségében első feladata a 2011-ben elfogadott, 2012-ben hatályba lépő új alaptörvény, az új alkotmány népszerűsítése és terjesztése volt. Nevéhez fűződik a magyar írott kultúra legjavát egységes sorozatba gyűjtő Nemzeti Könyvtár sorozat 2012-es elindítása is.
