Romániát tulajdonképpen 2016 óta fenyegeti a sertéspestis, s bár Háromszéket egyelőre elkerülte a veszélyes és igen gyorsan terjedő kór, az illetékes hatóságok az előző időszakban megyeszerte közel száz tájékoztató, felvilágosító akciót foganatosítottak a sajtóban megjelent írások mellett, hogy az érintettekkel – állattartó gazdák és esztenák tulajdonosai, polgármesterek és vadászterületek gondnokai – megismertessék a megelőzés fontosságát és módszereit – mutatott rá Sikó-Barabási Sándor.

A vírus ellenálló-képességét érzékeltetve a megyei főállatorvos példaként Szicíliát hozta fel, ahol negyven éve próbálják megfékezni, visszaszorítani a betegséget, de még ma is van négy fertőző gócpont – sorolta.

Elmondta azt is, a fertőzött disznók ürülékében két hétnél is tovább életben marad a vírus, az elhantolt vagy oszlásnak indult tetemekben több hónapig, a mélyhűtött húsban pedig évekig kibírja.

Azaz, amennyiben a fertőzött állatot nem jelentik és adják át a hatóságoknak az érintettek, hanem fogyasztásra megtartják húsát, tulajdonképpen a kór terjedésének kedveznek – szögezte le. Ennek kapcsán elmondta azt is, Szatmár megyében azt követően terjedt el a vírus, hogy egy háztartás számára Ukrajnából szereztek be olcsó, fertőzött húst, feldolgozás előtt lemosták, a vizet pedig az udvarra öntötték ki, s így a gazdaságban tartott állatok is megfertőződtek.

A helyi hatóságok több fronton cselekszenek a megelőzésért, a forgalomban szúrópróbaszerűen állítják meg és ellenőrzik a megyehatárokon a térségünkbe érkező járművek rakományát, de nyomon követik az élőállat-szállítmányokat, és fokozottan követik a Háromszékre érkező hús eredetét is. Emellett gyakorlati felkészítőket is tartanak minden érintett intézmény bevonásával, hogy szükséghelyzetben mindenki tudja, mit kell tennie. Beszerezték a védőfelszereléseket és -ruházatot, a fertőtlenítő anyagokat is, illetve azok utánpótlásáról is gondoskodtak már – vázolta a megyei állategészségügyi hivatal vezetője.