A déli szentmise előtt a kézdisárfalvi Nagyboldogasszony-kápolna előtt, a világháborús emlékmű mellett Fejér László Ödön RMDSZ-es szenátor és Kulcsár-Terza József parlamenti képviselő, a Magyar Polgári Párt megyei elnöke felhúzta az első nagyméretű székely zászlót. Majd Kézdisárfalva és Kézdiszászfalu közös Nagyboldog­asszony templomába vonultak, ahol Bartos Károly helybeli plébános celebrált szentmisét, a szentbeszédet Kovács Zsolt volt kézdimartonosi, jelenleg csíkszentmártoni plébános tartotta. Ezt követően a hívek és a meghívottak a templomkertbe vonultak, ahol Fejér László Ödön és Kulcsár-Terza József mondott egy-egy rövid beszédet Bartos Károly plébános felkérésére, majd felhúzták a második székely zászlót.

„Engedjék meg, hogy felajánljam önöknek ezt a szép székely zászlót. Ügyeljenek rá, fogadják be a szívükbe és lelkükbe. Legyünk büszkék székely-magyar mivoltunkra, ezeréves ittlétünkre, történelmünkre, bízva a jövőnkben” – mondotta többek között a szenátor. Kulcsár-Terza József képviselő úgy fogalmazott, hogy az egyik szeme sír, a másik pedig nevet. „Sír, mert nincs igazság, nincs szabadság. A kommunizmus után a legnehezebb és a legsötétebb időket éljük: anyanyelvünket, jelképeinket nem tudjuk szabadon használni, félünk, rettegünk, nehogy minket is elvigyenek, mint a kézdivásárhelyi fiatalokat, pedig ők nem tettek semmit, ami törvénytelen. A másik szemem nevet, hogy a megfélemlítések ellenére ma itt vagyunk, zászlót avatunk. Ameddig zászlóink és templomaink állnak, van remény a megmaradásra. Nem szabad félnünk, cselekedni, kell, aki nem tud cselekedni, az imádkozzon. Imádkozzon, hogy mindazoknak, akik harcolnak a magyarságért, a jó Isten adjon nekik erőt és egészséget” – fejtette ki a honatya.

A székely zászlókat a szenátor adományozta az egyházközségnek, és mindkettő magánterületre került – nem fordulhat elő tehát, hogy feljelentés vagy bírósági ítélet nyomán el kell majd távolítani.