Mágori István, a művelődési központ munkatársa elmondása szerint a népzenei tábor hosszú távú célja népzenénk, néptáncaink, népszokásaink ápolása, megőrzése, éltetése és a nagyközönség körében történő népszerűsítése, rövid távú célként pedig a népzeneápolást, a népzenei együttesek megalakulásának elősegítését, illetve népi hangszereink megszerettetését tűzték ki.

A hatnapos műhelymunkán 36 Kovászna, Hargita és Brassó megyei zenész vesz részt, akik a következő hangszereken játszanak: hegedű, brácsa, nagybőgő, illetve vannak olyanok is, akik népdalokat kívánnak tanulni. A legfiatalabb táborlakó nyolcéves, a legidősebb a negyvenet is elrúgta. A műhelymunka során a résztvevők kétféle tevékenységen, népdaltanuláson és népzeneoktatáson vesznek részt a már felsorolt hangszereken. A népdaloktatás kiscsoportokban történik, míg a népzeneoktatás esetében a résztvevők a tábor első napjaiban egyesével vagy hangszerenként elosztott kiscsoportokban, az oktatók szakmai irányítása mellett tanulnak népzenét. Ezt követően a tábor további napjaiban egy népi zenekar felépítése szerint gyakorolják a csoportban való zenélést. A résztvevők kalotaszegi, széki, mezőségi, vajdaszentiványi, szászcsávási és felcsíki zenét tanulnak kezdő és haladó szinten, zenei ismeretüknek megfelelően.

A hegedűn, brácsán és nagybőgőn történő oktatást Fazakas Levente (hegedű), Román Hunor (hegedű), Szilágyi László (brácsa), Bajna György (nagybőgő) vezetik, népdalokat pedig István Ildikó, a Sepsiszentgyörgyi Művészeti Népiskola ének- és tánctanára oktat. A műhelymunka során szerzett ismereteket a résztvevők a tábor zárónapján, pénteken egyéni, illetve közös előadás keretében mutatják be egymásnak, illetve a nagyközönségnek (elsősorban a résztvevők hozzátartozóinak).