A Magyar Királyság megalapítását ünnepeljük augusztus 20-án, a magyar állam – Nagyfejedelemségként – már jóval korábban létezett. A Krisztus utáni ezredik év közelségében II. Szilveszter pápa nem küldött volna koronát egy törzsszövetségnek.
A Szentszék – és annak tudós, arabul is beszélő feje – már akkor államot látott a Kárpát-medencében. Nem véletlen, hiszen már Géza fejedelem apja, Taksony vezér is hívott be keresztény térítőket, neki azonban ez még nem sikerült. Géza már sikerrel járt, és államát már meghívták 973 húsvétjára Quedlinburgba: itt Nagy Ottó császár gyűlést tartott, és ezen részt vettek a dánok, lengyelek, csehek, magyarok, bizánci és olasz küldöttségek, sőt, még a hispániai arab kalifátus is prezentálta magát a mesés palotában. Hazánkat 12 előkelőség képviselte. Jelképesen ez volt az első „európai uniós” tanácskozás – ide csak államokat hívtak meg, gyülevész népségeket nem.
Tehetnénk az államalapítás jelképes évfordulóját a pozsonyi csata győzelmi dátumához is – egyfajta valóságalapja ennek is lenne. 907. július 4. és 7. között a Keleti Frank Királyság döntő csapást próbált mérni népünkre: közösségünket megsemmisíteni akarta az akkor még frank gyerekkirály nevében hatalmat gyakorló sötét garnitúra. Seregünk megalázó vereséget mért rájuk. Ezt a hatalmas katonai teljesítményt is csak állam tudta végrehajtani, törzsszövetség nem.
Így államalapításunkat minden bizonnyal a Pusztaszeri Országgyűléshez lehet – legalábbis jelképesen – kapcsolnunk. A hungarofób szélsőség a Pusztaszeri Országgyűlést természetesen „Anonymus kitalálásának” minősíti, ezen azonban – miután tudomásul vettük – minden bizonnyal felül kell emelkednünk. A Névtelen Jegyző Árpád vezér győzelme közcímmel a következőket írja: „A diadal után Árpád vezér meg vitézei innen továbbvonulva, addig a mocsárig mentek, amelyet Körtvélytónak mondanak, s ott maradtak a Gyümölcsény-erdő mellett harmincnégy napig. Azon a helyen a vezér és nemesei elrendezték az országnak minden szokástörvényét meg valamennyi jogát is, hogy miképpen szolgáljanak a vezérnek meg főembereinek, vagy miképpen tegyenek igazságot bárminő elkövetett vétekért. Egyszersmind ott a vezér vele jött nemeseinek különböző helységeket adományozott összes lakosságukkal együtt. Azt a helyet, ahol mindezt elrendezték, a magyarok a maguk nyelvén Szerinek nevezték el azért, mert ott ejtették meg a szerét az ország egész dolgának.”
A Pusztaszeri Országgyűlésnek megismerhető dátuma nincs, sőt, évszáma sincsen, így államalapításunkat időponthoz kötni lehetetlen. Azt azonban rögzíteni kell, hogy Vajk már létező államban lett István király, pár évtizeddel halála után pedig Szent Lászlónak köszönhetően Szent István. Államreformáló teljesítménye óriási volt, az utókor teljes – és lelkes – tiszteletét maradéktalanul megérdemli.
(Présház Hírportál)
