Alapos és nem túl sok jóval kecsegtető elemzéssel szolgált a román társadalom és az ország általános helyzetére nézve Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, aki a Sic Feszt meghívottjaként Demeter Ferenccel, Mikóújfalu polgármesterével közéleti-politikai témákat boncolgatott a Pengeélen című beszélgetés során. A szövetségi elnök két, szerinte alapvető problémát jelölt meg, amivel a döntéshozóknak, véleményformálóknak sürgősen törődniük kellene: egyrészt az ország sorsát illető, legalább középtávú vízió hiánya, másrészt az egyre hangsúlyosabb társadalmi polarizáció és ennek folyamodványaként a rendszerváltás óta talán legalacsonyabb szintet megütő közbeszéd. Kelemen Hunor szerint, ha ezen az úton halad, Románia egyre közelebb kerül egy fundamentalista-szélsőséges társadalmi rend kialakulásához.
Noha az elmúlt másfél évben voltak az RMDSZ által jónak tekintett döntések is, amelyek a jelenleg regnáló politikai alakulatokhoz köthetőek, így a közszférában végrehajtott béremelések, az ösztöndíjak feltornászása, a nyugdíjak szintjének megemelését célzó intézkedések vagy az egyes közberuházásokat célzó rendelkezések – amelyeket továbbiakkal kell kiegészíteni –, mindezek ellenére alapvető gond, hogy jelenleg sem a kormánypártok, sem az ellenzék részéről nem létezik egy vízió, hogy az eljövendő 10–15 évben merre kellene alakítani az ország sorsát – vélte Kelemen Hunor. Az elnök szerint továbbra is jellemző, hogy a politikusok hajlamosak parlamenti ciklusokban gondolkodni egy legalább középtávra kivetített elképzeléscsomag helyett. Ez tekinthető az egyik alapvető gondnak, amellyel Románia jelenleg küzd.
A második, hogy az ellenzék és a kormánypártok közötti vita és a közbeszéd rettenetesen alacsony szintre jutott, talán még az 1990-es évek elején sem volt ilyen mélységben.
Ehhez kötődik, mégis önállóan kezelhető, hogy a politikum számára gyakorlatilag minden redukálódik a hatalom megszerzésére. Az egyszerű emberek, akiket nem feltétlenül érdekel alaposabban a politika, de valamelyest követik a közéleti történéseket – és az átlag ilyen –, azt látják, hogy a politikusok a teljes hatalomért harcolnak, mellőzve az ország problémáit. Két-három kérdés köré tematizálják a közbeszédet, mint az igazságszolgáltatás és a korrupció, ezekkel szapulják egymást, de arról nem esik szó, hogy mikor lesz autópálya, mi lesz az egészségügyi rendszerrel, mi lesz a nagy elosztó (szociális) rendszerekkel, mi lesz a lakosságnak azzal az 51 százalékával, amely a szegénységi küszöb alatt él, mi történik a vidéken élő emberekkel, a gazdákkal és nem utolsósorban az oktatással. Ezek helyett arról megy a diskurzus, hogy ki a tolvaj és ki a tisztességes, és ezzel a társadalmat polarizálják, illetve egyúttal a vízióhiányukat is leplezik. Az ellenzék sem jobb a jelenleg kormányzó szociálliberális koalíciónál, az ő céljuk ugyanúgy a hatalom megszerzése – vélekedett az elnök.
A belföldi állapotokon túl ráadásul Románia a régióban sem igazán találja a helyét, közvetlen szomszédaival való viszonyrendszerét egészen brutálisan leépítette, egyesekkel felemás patthelyzet alakult ki (Szerbia, Bulgária), másokkal egyenesen ellenséges állapotok (Ukrajna), Magyarországtól pedig mintha rettegne a román politikum jelentős része. Még a Fekete-tengerrel való „kapcsolat” is – a gázügyek miatt – kezd megromlani – sorolta Kelemen Hunor.
Részletesen kitért az RMDSZ által a fentebb leírt állapotok feloldására tett javaslatra, amelynek lényege: párbeszédet kezdeményezni – a közvetítő Klaus Iohannis államfő és az általa képviselt intézmény lenne a legalkalmasabb – és kialakítani egy minimális konszenzust pár kérdéskörben, amelyek nem képezhetik a politikai viták, csatározások tárgyát az eljövendő tíz évben, így a közlekedési infrastruktúra, az egészségügy vagy a tanügy. Ezzel párhuzamosan egy nulladik pontot is le lehetne szögezni, amely kapcsán a viselkedési normákat, viszonyulásokat tisztázni lehetne. Egyebek mellett azt is, hogy továbbra is helye van a tiltakozásoknak, tüntetéseknek, a gyülekezési jog és véleménynyilvánítás szabadsága nem korlátozható, viszont a választások között a kormányt nem próbáljuk erőszakkal megdönteni.
„A parlamentáris demokrácia azt jelenti, hogy pecséttel a kezedben mész és szavazol, és a voksod dönti el, ki fog az elkövetkezőkben kormányozni” – fogalmazott Kelemen Hunor.
Az RMDSZ elnöke szerint vissza kellene térni arra a normális útra, amelyben minden véleménynyilvánítási formának esélyt kell teremteni, ugyanakkor el kell fogadni, hogy a szabadságnak is vannak korlátai, felelősséget is jelent, és nem egyenlő azzal, hogy egymást eltiporjuk. A verbális agresszió előbb vagy utóbb fizikai erőszakhoz vezet, és Romániában a verbális agresszió nagyon mélyen elterjedt a társadalomban, előkészítette a terepet a fizikai erőszaknak, amint azt a bukaresti tüntetéseken történtek is mutatják. Ha demokráciát, szabadságot, jólétet és egy békés társadalmat akarunk, akkor mindenféle agressziót el kell utasítani. Az erőszak bizalmatlanságot, gyűlöletet szül, erre pedig nem lehet társadalmat építeni – összegzett az elnök.
Kelemen Hunor szerint a közvélemény-formálók, a politikum és „az eléggé elcsúszott” akadémiai körök részéről az egészséges hozzáállás a bizalom visszaállítására tett erőfeszítés lenne. Meggyőzni a közösségeket arról, hogy a véleménykülönbségek ellenére nem eltiprandó ellenségként kellene tekinteniük egymásra, és ne a saját meggyőződésük egyeduralmára törekedjenek, mert az fundamentalizmushoz vezet. Románia jelenleg „jó úton” halad abba az irányba, hogy egy szélsőséges, fundamentalizmusra alapuló társadalommá váljék.
