Hetedik alkalommal gyűltek össze a sepsikőröspatakiak és a kálnokiak a két falu határában, a Veres barátok tornyánál, hogy államalapító királyunkról, Istvánról megemlékezzenek augusztus 20-án. A szent elődünk által megfogalmazott intelmeket megfogadni és az általa elkezdett munkát folytatni kötelességünk – hangzott el a lármatűz mellett elmondott beszédekben.
Kisgyörgy Sándor, Sepsikőröspatak polgármestere mint születésnapost köszöntötte Magyarországot, s azt kívánta, Isten még sokáig éltesse a bő ezer éve a kereszténység bástyájaként küzdő országot.
„István királyunk érdeme volt a felismerés, hogy ne csak ideiglenes honfoglalók legyünk, hanem maradjunk meg e tájon, ehhez kereszténnyé kell válnunk, s igyekeznünk, hogy fejlődésünk, szellemi gazdagodásunk érdekében békét teremtsünk a környékbeli nemzetekkel. A megmaradásért tett küzdelmünk nem ért véget: a Szent István óta eltelt bő ezer évben a történelem nem mindig volt velünk, országunkat feldarabolták, és több helyen már csak szórványban létezünk. Minket, a határokon kívül rekedteket már nemcsak idegenek, hanem az anyaországból is támadnak, gyűlöletbeszédet tartanak ellenünk s lerománoznak. Magunkat is gyengítjük, amikor a mostanihoz hasonló eseményeken nem veszünk részt oly szép számban, mint tettük egykor – vegyünk példát a szórványtól, ahol nagy összefogásban ülik meg nemzeti ünnepeinket, és a hagyományokat igyekeznek továbbörökíteni” – mondotta a községi elöljáró.
Nagy Zsolt Attila helybeli református lelkész Istennek mondott köszönetet, amiért bőven megáldott azáltal, hogy magyarnak teremtett, magyar szóval látott el és magyar imára tanított. Végezetül a jeles eseményre kigyűlt közel kétszáz ember a helyi fúvósok kíséretével elénekelte a székely és a magyar himnuszt.