„Donald Trump szimpatizál az erős vezetőkkel, és az elnök nagyon erős vezetőnek tartja Orbán Viktort” – nyilatkozta az Egyesült Államok budapesti nagykövete a Magyar Időknek.
A The New York Times és a Bloomberg szinte egyidejűleg cikkezett a közeledésről, aminek olyan fontos állomásai voltak, mint például az amerikai kormányzat által indított, a magyar ellenzéki sajtónak szánt, kétszázmillió forintos pályázat visszavonása.
A Kossuth rádió 180 perc című műsorában Frank Tibor arról beszélt, hogy milyen konkrét intézkedésekben jelenhet meg az elköteleződés. Frank Tibor fontos állomásként említette a magyar–amerikai kapcsolatokban, hogy mintegy 1500 cég működik Magyarországon, amelyeknek képviselete amerikai. Az Amerika-szakértő azt mondta, ez óriási szám, és kijelenthető, hogy a gazdasági kapcsolatok erősek és stabilak. „Itt nem valaminek a kezdetéről van szó, hanem a továbbfejlesztési lehetőségekről lehet értekezni” – jegyezte meg, hozzátéve, hogy az új amerikai nagykövetet, David Cornsteint nem kötik a szokásos előírások, „szabadabban mozog”, és üzleti kapcsolatai révén jött Magyarországra. Úgy vélte, hogy a nagykövet jó kapcsolatot épített fel a külügyminisztériummal, ugyanakkor nem hanyagolja el a vitás pontok tisztázását sem. Példának hozta a CEU elismertetését a magyar oldallal, és hozzátette, céljai közé tartozik az eddigi társadalmi kapcsolatok fokozása is.
Frank Tibor arról is beszélt, hogy Amerika érdekei közé tartozik a magyar kapcsolatokat tekintve, hogy Magyarország az Egyesült Államok mellett Európához is tartozzon, illetve hogy megnyerje az országot annak, hogy a NATO-ban nagyobb részesedése legyen, hiszen az elmúlt években a NATO költségeinek mintegy hetven százalékát Amerika viselte.
„Van egy kötelezettségünk, amelyre az Egyesült Államok ismételten felhívja a figyelmet, és ami erősebben kapcsolná Magyarországot a NATO-hoz, hogyha sikerülne ezt teljesíteni” – mondta, és hozzáfűzte, hogy az amerikai áruk itteni forgalmazása még fejleszthető terület lenne, akár az elektronika, az informatika vagy éppen az oktatás területén is, hiszen számos olyan intézmény van Amerikában, amely szívesen nyitna itt kirendeltséget, hogy az amerikai kultúrát terjessze.
Kiemelte, Magyarországon hagyományosan jól működik az 1990-es évek eleje óta a Fulbright ösztöndíj, amelynek lényege, hogy 50–100 magyar kutató utazhat az Egyesült Államokba kutatni, és cserébe Magyarország is fogad ugyanennyi tanárt.
