A bajor Keresztényszociális Unió (CSU) elnöke a Die Welt  német konzervatív lap tegnapi számában közölt vendégkommentárjában kiemelte: „A hazaitól eltérő vallási és kulturális szokásokat ápoló emberek bevándorlása jelentős kihívásokhoz vezetett, amelyek a vallás és az állam viszonyát is érintik. Ezért társadalmi vitát kell folytatni alapvető kérdésekről, köztük arról, hogy hol van a helye a vallásnak a mai Németország társadalmában, és arról, hogy miként lehet biztosítani az együttélést egy vallásilag és világnézetileg egyre plurálisabb társadalomban.”

Kifejtette: sokáig idejétmúltnak, meghaladottnak számított az a felismerés, hogy a vallási fanatizmusban a társadalmi együttélést fenyegető robbanóerő van, de már az egykori Jugoszlávia szétesésével elindult polgárháborúk is megmutatták, hogy az etnikai különbségek mellett a vallási alapú kulturális különbségek jelentősége is egyre nagyobb. Azonban elég csak a német történelem lapjaira pillantani annak belátásához, hogy a vallásokban benne rejtőznek „a könyörtelenség és az intolerancia tendenciái”, és ezek a felszínre is törhetnek.

„Az európaiak sok szenvedéssel, évszázadok alatt tanulták meg, hogy nehéz a békés együttélés, ha együtt jár a vallási és a politikai igazság meghatározása iránti igény. Ezért a mai állam tiszteletben tartja a vallások lelkiségi, spirituális tekintélyét, de megtartja magának az együttélés szabályozásának tekintélyét” – írta Horst Seehofer. Rámutatott, hogy a német alaptörvény biztosítja, de korlátozza is a hit szabadságát. „A vallásszabadság senkit sem ment fel az alaptörvény tisztelete alól” – hangsúlyozta a CSU elnöke. Szavai szerint tisztázó vitát kell folytatni ezekről az ügyekről valamennyi jelentős németországi vallási közösséggel. „Ehhez a vitához tudatosítanunk kell kulturális és vallási gyökereinket, és ezt az örökséget egészséges önbizalommal, de a más vallási és világnézeti felfogások iránti tisztelettel kell képviselni” – írta Horst Seehofer.