Ájgel Ágnes, az RMDSZ Háromszéki Nőszervezetének elnöke fiatalokhoz intézett kérdésekkel indította a beszélgetést, akik előbb a családon belüli erőszak különböző formáit sorolták, majd bevallották: tudnak olyan személyekről a környezetükben, akiknek családjában előfordult már erőszak, de azontúl, hogy meghallgatják és szóban támogatják az illetőt, nem tudnak más segítséget nyújtani.

„A nő nem ember”, „az asszony verve jó”, „egy pofon nem pofon, és kettő után már hozzá lehet szokni” – Hegedűs Csilla, az RMDSZ Nőszervezetének ügyvezető elnöke, a családon belüli erőszak elleni kampány egyik vezetője sorolta ezeket a mondásokat, hangsúlyozva: éppen azért indult el a Nők Elleni Erőszak Elleni Mozgalom (NEEEM), hogy a nők ne tűrjék tovább a pofonokat. Mint mondta, ez valójában naiv és optimista hozzáállás, hisz Romániában minden harmincadik másodpercben megvernek egy nőt, és 2016-ban 200 nő vált halálos áldozatává a családon belüli erőszaknak. „Ha azt mondjuk, hogy 600–650 ezer magyar nő él Erdélyben, akkor ki lehet számolni, hogy körülbelül 200 ezer erdélyi magyar nő is erőszak áldozata, tehát ez az egyik legsúlyosabb dolog, ami az erdélyi magyar nőket érinti, ezért vállalta fel ezt a témát az RMDSZ nőszervezete.”

Hegedűs Csilla szerint három fontos dolgot vállaltak a kampányuk során: tájékoztatnak, segítenek tudatosítani a problémát, és törvénymódosítást eszközölnek ez ügyben. A tájékoztatás rövidfilmek, szórólapok és más népszerűsítő eszközök segítségével történik, készült egy honlap is, a neeem.ro, ahol igyekeznek a lehető legpragmatikusabb válaszokat adni a lehetséges felmerülő kérdésekre. Valójában mindenben, amit tesznek, egy szakembercsoport munkáját támogatják. Rendhagyó osztályfőnöki órák során eddig mintegy 5500 fiatalhoz jutottak el, akikben megpróbálták tudatosítani a családon belüli erőszak jelenségét és az ellene való fellépés lehetőségeit. Legfontosabb eredményként a sürgősségi távoltartási rendeletet értékelte a politikus, amelyet más törvénymódosítási kezdeményezésekkel együtt a kormány is felvállalt, így nemrég sikerült azt életbe léptetni. Gyűjtés is indult néhány megyében, hogy segítsék azokat a szakembereket, civil szervezeteket, akik/amelyek valóban hathatós segítséget tudnak nyújtani a bántalmazottaknak.

Bálint Olga, a Szentkereszty Stefanie Egyesület elnöke és a megyében működő egyetlen olyan intézmény vezetője, amely befogad családon belül bántalmazottakat, központjuk gyakorlati munkájáról tartott előadást, több sajátos esetet is megemlítve, és pontosan érzékeltetve a hallgatósággal ennek a mindenki által ismert és mégis többnyire tabuként kezelt problémának a súlyosságát.

Bálint Olga 11 éve álmodta meg ezt a központot, miután több éven át azt tapasztalta, hogy a Romániában működő állami rendszer képtelen valódi, hathatós segítséget nyújtani a bántalmazottaknak. Külföldi civil szervezetek segítségével több hiánypótló szociális szolgáltatást is bevezettek a megyében, mielőtt ugyancsak külföldi támogatással 2007-ben sikerült létrehozni a központot az ország negyedik hasonló intézményeként. A bekerülő személyeknek az ott töltött 60–180 nap alatt biztonságos környezetet, egészségügyi ellátást, ápolást, szükség esetén mentálhigiénés, jogi, szociális, pszichológiai tanácsadást és speciális, egyénre szabott szolgáltatásokat is kínálnak, munkájukat nagy körültekintés jellemzi, a központ hollétét is titokban tartják a nagyközönség előtt. Szerencsére egyre több olyan személyhez jut el a hírük, akiknek valóban szükségük van rájuk. Bálint Olga elmondta, az elmúlt évek során olykor nemcsak a klienseiket féltette, hanem a munkatársait is.

Legszebb álma nem akkor teljesülne, ha a nyugati minták alapján létrehozott legfejlettebb, legbiztonságosabb központot működtethetné, hanem akkor, ha olyan társadalomban élhetnénk, ahol nincs szükség erre a munkára – zárta szavait, hozzátéve: „ne felejtsék, a világbéke otthon kezdődik”.

Dobolyi Tünde ügyvédnő a családon belüli erőszak jogi vetületeiről beszélt, azzal kezdve előadását, hogy a jogi út ebben a problémakörben már a jéghegy csúcsa, addig már nagyon sok bátor lépést meg kellett tennie a bántalmazottnak, amíg oda eljut. Mint mondta, az ideiglenes távoltartási rendelet intézménye – amely új formájában csak néhány napja lépett életbe – azért rendkívül fontos, mert ennek értelmében nemcsak jogi úton lehet tisztázni a családon belüli erőszakkal kapcsolatos kényes kérdéseket, hanem már első körben is beavatkozhat a rendőrség, ideiglenesen megvédve a bántalmazottat a bántalmazótól, és ez a rendelet utólag meg is hosszabbítható. A bántalmazott és házastársa viszonyáról, a környezet és a bíró hozzáállásáról, a házasság vagyoni vonzatairól is szó esett még a továbbiakban, kiderült, hogy minden nehéz helyzetben van megoldás, a családon belüli erőszak pedig nem magánügy, ezért ilyen esetben nem kell idegenkedni a lelki vagy jogi segélykéréstől.