Az oltások az orvostudomány egyik legnagyobb vívmányai, ennek ellenére sokan ellenzik azokat. Felnőttkorban a mi döntésünk, hogy beoltatjuk-e magunkat egy-egy betegség ellen, azonban súlyosabb a felelősségünk, ha a gyermekeinkről van szó. Ezért is ártalmas az az oltásellenes mozgalom, amelynek elindítása összefüggésbe hozható a világ egyik legrangosabb orvosi magazinjában, a Lancetben húsz esztendővel ezelőtt megjelent cikkel, amely megrendítette az emberek védőoltásokba vetett bizalmát, emiatt a szakemberek már szinte teljesen eltűnt betegségek járványát vizionálták, mint például a kanyaró vagy a szamárköhögés.
Tény, hogy ennek hatására több országban csökkent a gyermekek beoltottsága a fertőző betegségek ellen, példa rá Románia, ahol az Országos Közegészségügyi Intézet augusztus 10-én közzétett adatai szerint az elmúlt két és fél évben közel tizenötezer kanyarós megbetegedést jegyeztek, a kór ötvenkilenc halálos áldozatot követelt, e hó első hetében pedig hetven új megbetegedést regisztráltak.
1998 februárjában dr. Andrew Wakefield arról cikkezett a Lancetben, hogy kapcsolat van az MMR (rubeola, mumpsz, kanyaró) oltás és az autizmus kialakulása között. A hír megosztotta az orvosok és a kutatók véleményét, ezért több kutatást is indítottak a kapcsolat feltárása végett. A vizsgálatok nem bizonyították ezt a feltételezést, ezért az orvosi szakma egyértelműen visszautasította azt, hogy az MMR oltás és az autizmus kialakulása között bármilyen összefüggés lenne, ennek ellenére kialakult egy oltásellenes hangulat, ami sok szülőt elbizonytalanított, közülük többen nem oltatták be gyermekeiket.
Tény, hogy a védőoltások nem 100 százalékos hatékonyságúak, ezért előfordulhat, hogy megbetegszünk annak ellenére, hogy beoltatjuk magunkat, ennek azonban kevés az esélye. Ha mégis megtörténik, akkor fontos hangsúlyozni, hogy a betegség lefolyása sokkal enyhébb, illetve a szövődmények kialakulása is ritkább, mint a nem oltott embereknél, ezért érdemes beoltatnunk magunkat. De környezetünkre való tekintettel is fontos, hogy megkapjuk a védőoltásokat, mivel elsősorban az újszülöttekre, idősekre, legyengült immunrendszerrel rendelkezőkre veszélyes egy oltatlan ember társasága, továbbá azokra, akiknél még nem fejtette ki hatását a vakcina. A gyermekek esetében téves az az állítás, miszerint ha egyszerre több oltást kapnak, vagyis kombinált készítményt, akkor túlterhelik az immunrendszerét. A szakemberek szerint a gyermekek immunrendszere elég erős ahhoz, hogy megvédje őket azoktól a baktériumoktól, amelyek nap mint nap érik őket, a legyengített vírusok sem veszélyesebbek ennél.
Sokan azt állítják, hogy a védőoltásokat csak a nyereség miatt találták ki, ez ellenben könnyen cáfolható konkrét adatokkal. A gyógyszergyártó cégek nem jótékonysági szervezetek, ezért érthető, ha termékeiket alapvetően azért gyártják, hogy általuk profitot termeljenek. Ennek megfelelően természetesen a védőoltás-gyártás is üzlet, de korántsem akkora, mint sokan gondolnák. A WHO 2012-es jelentése alapján a gyógyszeripar mindössze 2–3 százalékát teszi ki a vakcinák értékesítése, ami talán a legkisebb szelete az eladásoknak, így egyértelművé válik, hogy nem elsősorban üzleti érdek van a vakcinák eladásán, hanem tényleges hatással bírnak. Másfelől a súlyos betegségek kezelése sokkal drágább, mint azok megelőzése, tehát ha kizárólag a profitszerzésről lenne szó, akkor nem a betegségek megelőzéséhez járulnának hozzá az oltóanyagokkal.
(a webbeteg.hu alapján)
