Viszonylag kevés a munkabaleset Háromszéken, a munkaügyi felügyelőséghez beérkező panaszok zöme pedig a pénzzel kapcsolatos – közölte az intézmény aligazgatója, Dumitru Marinescu tegnapi, az idei első fél évet kiértékelő sajtótájékoztatóján.
A főfelügyelő-helyettes beszámolójában a munkaegészségügyi és -biztonsági előírások betartását ismertette. Hat munkatársa 2018. január elsejétől június végéig 421 ellenőrzést végzett (tavaly 488-at), és 516 kihágást állapított meg (tavaly 613-at). A kiszabott bírságok értéke 36 500 lej – most már ezek is megfeleződnek, ha a munkaadó 15 napon belül kifizeti –, keményebb büntetésekre (a nem megfelelő felszerelések visszatartására, a tevékenység felfüggesztésére vagy éppen bűnvádi eljárás indítására) nem volt szükség.
Halálos munkabaleset az idén is egy történt (ahogy a tavaly is), az is inkább túlbuzgóságból következett be – a tapasztalat szerint az újonnan alkalmazottak bizonyítási kényszere miatt adódnak nehezebb helyzetek –, a munkahelyi körülményekre mindössze két munkavállaló panaszkodott. A legveszélyesebb munkahelyek Háromszéken a fakitermelésben és az építkezésben vannak, ezeket és a veszélyes anyagok szállítását kísérik a legnagyobb figyelemmel. Munkájuk oroszlánrésze tanácsadásból és felkészítésből áll, mert az emberek munkavédelmi felkészítése sok cégnél hézagos; ez az egyik oka annak is, hogy nem mindig tartják be az épségüket szolgáló intézkedéseket, például nem mindenki hordja a védőöltözetet. Ennek ellenére a munkabalesetek száma csökken: az idén 44 esethez hívták ki őket, ebből 36 alkalommal jogosan. Az említett haláleset mellett (ami úgy történt, hogy egy fiatalember néhány vascsövet akart odébb tenni, és beleakadt a közepes feszültségű villanyvezetékbe) egy másik, közlekedési balesetből adódó sérülés volt súlyos, elszenvedője harmadfokú rokkant lett. Munkahelyi ártalomból adódó megbetegedést nem jegyeztek.
A felügyelőség a befutó panaszokat is kivizsgálja.
Augusztus végéig 120 egyéni panaszt iktattak, túlnyomó részük pénzzel kapcsolatos: a bérek késését, a ki nem fizetett túlórákat, elmaradt pótlékokat teszik szóvá az alkalmazottak, illetve bizonyos adminisztratív zavarokat, például egyes igazolások megtagadását.
A munkaerőpiac amúgy érezhetően változik, egyre több 16 évet betöltő diák érdeklődik az idénymunka iránt (emiatt a középiskolákban is tartottak tanácsadást), és sok a napszámos is, amióta a törvényt módosították, és nemcsak a mezőgazdaságban, hanem az idegenforgalomban, eseményszervezésben és más helyeken is el lehet egy napra szegődni. Sokkal kevesebb viszont a részmunkaidős alkalmazott: amióta utánuk is teljes értékű társadalombiztosítást kell fizetni, számuk mintegy negyedére esett vissza.
