Farkas Réka
A kiegyensúlyozott jólét megteremtésének ígéretével kerültek kormányra szűk két évvel ezelőtt a szociáldemokraták, ám eddigi regnálásuk elsősorban káoszt és zűrzavart hozott. Nemcsak a párton belüli, az alakulatok és különböző politikai szereplők közötti folyamatos viták, vádaskodások terhelik a közéletet, de az át nem gondolt lépések, a szakszerűtlenül kezelt helyzetek is fokozzák a bajt.
Sorra jelentenek csődöt a különböző intézmények, napról napra újabb ágazat jelentkezik, hogy elfogyott az idei évre kiutalt pénze. Községi önkormányzatok riogatnak, hogy már az alkalmazottak fizetésére sem futja, és kiderült, hogy a gyermekjogvédelmi igazgatóságok is bezárhatnák kapuikat, ha a megyei tanácsok nem dobnának mentőövet. Állami gondozott gyermekek, fogyatékkal élők, idősek maradnának ellátás nélkül, Háromszéken több mint 1500-an, és félszáz alkalmazott, mert valakik Bukarestben nagyon elszámolták magukat, sem az inflációt, sem a bőkezű fizetésemeléseket nem vették figyelembe, amikor összeállították az idei büdzsét, így júliusban elfogyott a pénz. Hasonló a helyzet a tanügyben – itt bizonyára tanévkezdéskor kezdik kongatni a vészharangot –, és hamarosan az egészségügy is riadóztathat. Mindenki a költségvetés-kiegészítésre vár, ami egyre késik, a kormány szerint Iohannis miatt, az elnök azonban visszapattintotta a labdát, hogy az ő, illetve a Legfelsőbb Védelmi Tanács jóváhagyása csak a nemzetbiztonsági tételeket érinti. Újabb ok, lehetőség a polémiára, ami sovány vigasz azoknak, akik holnapi betevőjükért aggódnak.
Nehéz megmagyarázni, hogyan sikerült ennyire lyukas büdzsét összeeszkábálnia a magát oly nagyra tartó Dragnea-csapatnak. Belekavarodtak a taktikázások, ügyeskedések és a rendkívül bőkezű fizetésemelések játszmájába, és főgurujuk, az alapfokon börtönbüntetésre ítélt Darius Vâlcov pedig ahelyett, hogy a nagyratörő elképzelései által összegubancolt szálakat próbálná kibogozni, összeesküvés-elméletekkel szórakoztatja a nagyérdeműt. Szükség is van az agyament ötletekre, mert ha nem terelgeti más irányba a figyelmet, kitetszik, ezer sebből vérzik zseniálisnak kikiáltott kormányprogramja.
Mintha pókeren játszanák el az ország jelenét, jövőjét, és most, hogy már mindent összekuszáltak, tovább emelik a tétet a nyugdíjreformmal. A következő három évben hetvenszázalékos nyugdíjemelést ígérnek, és nem mintha ez nem lenne szükségszerű, de honnan, miből, amikor már most is alig telik a túlélésre alig elegendő öregkori járandóságok kifizetésére? Hazardíroznak, pedig tudniuk kell, nyerésre alig van esélyük, talán arra alapoznak, ha idejében dobják be a lapokat, a számlát az utánuk következőnek kell majd állnia. Ők úgyis nyernek, mert addig megvalósítják fő céljukat: ráncba szedik az orruk alá sűrűn borsot törő, korrupciós ügyeiket vizslató igazságszolgáltatást.
