A nyilatkozat szerint az országban elkövetett súlyos emberijog-sértéseket feltárók elítélése és bebörtönzése más újságírók megfélemlítésére is szolgál. A média szabadsága és a kritikai újságírás a demokrácia alapvető pillérei. A szabad sajtó kulcsszerepet játszik az átláthatóság előmozdításában és a demokratikus kormányok elszámoltathatóságában – jelentették ki. Az Európai Unió elvárja, hogy a mianmari hatóságok megfelelő körülményeket biztosítsanak az újságíróknak munkájuk szabad gyakorlásához. Felül kell vizsgálni a két újságíró ítéletét, és azonnal, feltétel nélkül szabadlábra kell helyezni őket – tették hozzá.
Tegnap hét-hét évi börtönre és kényszermunkára ítélték Mianmarban a Reuters két tudósítóját államtitkok megszerzésének vádjával. A 32 éves Va Lon és a 28 éves Kyaw Soe Oo tíz rohingja férfi és fiú meggyilkolása ügyé­ben végzett oknyomozást Arakán szövetségi államban.
Decemberben Rangunban tartóztatták le őket államtitkok megszerzéséért. A két férfi azt állítja, hogy tőrbe csalták őket: rendőrök adtak át nekik hivatalos iratokat, amelyeket a hatóságok államtitoknak minősítenek. Ezek a másolt dokumentumok állítólag a hadseregnek a rohingja lázadók elleni hadműveletéről szóltak. Mianmar Arakán nevű államában több mint egymillió, főként muzulmán, kisebb részben hindu vallású rohingja él. A kormány a szomszédos Bangladesből származó illegális bevándorlóknak tekinti őket, nem hajlandó állampolgárságot adni nekik, így jogfosztottak, utazásukat korlátozzák. Az 56 milliós Mianmar lakosságának nagy része buddhista. Bangladesben is egyre ellenségesebben viszonyulnak az ott élő több mint 400 ezer rohingjához, akik az 1990-es években menekültek a szegény ázsiai országba. A fegyvertelen civil lakosság ellen hosszú ideje folytatott katonai erőszak elől több mint 650 ezer rohingja menekült el Mianmar északnyugati Arakán államából a szomszédos Bangladesbe. A törvény, amely alapján az újságírók ellen vádat emeltek, még a brit gyarmati időkből való.