Jónak ígérkezik a kukoricatermés, a gazdák körében a tavaszi szárazság miatti pesszimizmust kezdi felváltani a bizakodás. Úgy számolnak, a más kultúrák veszteségeit pótolhatja idén a kukorica. A tengerit jól lehet értékesíteni, az állatok takarmányozására is sokat használnak fel, ha megfelelő a nedvességtartalma, könnyen tárolható is – sokan ezért iktatják a vetésforgóba a kukoricát. Egyelőre a silókukorica betakarítása kezdődött el, a szemes kukoricára jövő hónapban kerülhet sor.
Kovászna megyében a mezőgazdasági igazgatóság hivatalos statisztikája szerint 9615 hektáron szemes kukoricát, míg 2125 hektáron silókukoricát vetettek a gazdák. Az évek során folyamatos növekedés tapasztalható a kukorica vetésforgóban elfoglalt részaránya tekintetében, tizenöt évvel ezelőtt alig négyezer hektáron termett a tengeri – mondta el érdeklődésünkre Könczei Csaba igazgató.
Az átlaghőmérséklet növekedése, az új, korai érésű hibridek kitenyésztése folytán Háromszéken jó körülmények alakultak ki a kukorica termesztéséhez. Idén nagyon jó termés ígérkezik, még azokon a parcellákon is, ahol a tavaszi szárazság miatt egyenlőtlenül kelt ki a mag. A tavasz végi, nyár eleji esőzések helyrebillentették esélyét, így nagy mennyiségben takaríthatnak be kukoricát a gazdák. Az értékesítés működik, a nagy felvásárlók jelen vannak Háromszéken is, de sok gazda saját állatállománya takarmányozására használja a kukoricát – értékelte Könczei.
Az igazgató azt is elmondta, hogy általában rövid tenyészidejű hibrideket vetnek a gazdák, de megyeszinten más és más magtermelők vetőmagját használják. Így Kökös környékén a Pioneer dominál, Erdővidéken a Limagraint kedvelik inkább, Felső-Háromszéken a Martonvásári hibrideket részesítik előnyben.
Európai élvonalban
Országos szinten idén tavasszal a szántóterületek több mint felére kukoricát és napraforgót vetettek (utóbbi kultúrával megyénkben is több gazda próbálkozik, az eredmények is jók, de még nem lehet számottevő napraforgóssal számolni). A mezőgazdasági minisztérium adatai szerint az idei évben közel 2,5 millió hektáron vetettek kukoricát a gazdák.
A Reuters értesülése szerint idén a dél-európai országok fogják megmenteni Európát a takarmány biztosításával. Mivel a szalmás gabonák termése elmaradt a várttól, a kukorica fogja pótolni az állatállomány ellátását – állítják a szakemberek.
A francia Strategie Grains tanácsadó cég szerint a németországi és franciaországi gyenge kukoricatermést Románia fogja ellensúlyozni. Hazánk az unió szintjén első helyen áll a kukorica összterülete tekintetében, és Franciaország után a második helyen a termésátlagokat illetően.
Újdonság a csemegekukorica
Háromszéken az utóbbi években a csemegekukorica termesztésével is próbálkozik néhány kisgazda, azonban az összterület egyelőre nagyon csekély. Mátis Mihály Hatolykán fél hektár csemegekukoricát vetett a tavasszal. A szakirodalom szerint egy hektáron hatvanezer csőnek kellene teremnie, a valóság azt mutatja, negyvenezer cső a reális – mondta a termelő.
Pillanatnyilag nem jó a piaca, 40–50 banit adnak egy csőért. El kell találni az eladást, s akkor 1–1,2 lejért lehet adni a csövet. Ahhoz, hogy kedvező pillanatban lehessen értékesíteni a termést, hűtőkamrákra lenne szükség – vázolta a megoldást. Mátis eddig amerikai fajtákat vetett, kitűnő volt a termésük. Most egy hazai cégtől vásárolja a fémzárolt magot, de gondok vannak a keléssel, nem egyenletes – részletezte.
A csemegekukorica-csöveket a brassói nagybani piacon lehet értékesíteni, de a hatolykai termelőnek megvannak a törzsvásárlói, kukoricafőzéssel foglalkozó vállalkozók Brassóból, és Temesvárról is eljönnek Hatolykára a termésért. Most például a brassói Oktoberfestre vásárolják a csemegekukoricát.
Európa legnagyobb csemegekukorica-termelője Magyarország. Évente átlagosan 30–40 ezer hektáron vetnek belőle. A termés évente 500–600 ezer tonna, ennek egyharmadát a hűtőipar, egyharmadát a konzervipar dolgozza fel. Az előállított csemgekukorica-termékek 95 százalékát exportálják. A legnagyobb felvásárlók: Németország, az Egyesült Királyság, Franciaország, Lengyelország. Csemegekukoricából az elmúlt években Magyarország a világ második legnagyobb exportőre volt az Amerikai Egyesült Államok után.
A kontinensen Franciaországban 18 ezer hektár, Lengyelországban 6000 hektár, Olaszországban és Spanyolországban 3000–4000 hektár, Oroszországban és Ukrajnában együttesen mintegy 10 ezer hektár a csemegekukorica vetésterülete.