Fenyegetések és üzengetések jellemezték az utóbbi néhány napot Szerbiában és Koszovóban, az országok elnökei ma Brüsszelben találkoznak, hogy a Belgrád és Pristina közötti viszony rendezéséről tárgyaljanak, ám egy nappal a találkozó előtt sem biztos még, hogy mit fog mondani egymásnak a két politikus.
Pristinában kedden két parlamenti ülés is kezdődött. Az egyiket a kormány, a másikat az ellenzék kezdeményezte. A Ramush Haradinaj vezette kormány által összehívott ülés napirendjén a Belgráddal folytatott párbeszédet vezető csoport tagjainak megválasztásáról van szó, a másikon pedig az ellenzék azt szeretné elérni, hogy megfosszák Hashim Thaçi elnököt a koszovói–szerb párbeszéd további vezetési jogától. Egyik vita sem zárult még le, sőt, mindkét ülést folyamatosan halasztgatják, ugyanis a képviselők bojkottja miatt nem határozatképes a parlament.
Az ellenzéki pártok azt szeretnék, hogy az államfő a jövőben ne vegyen részt a Belgráddal folytatott párbeszédben, mert attól tartanak, hogy területcseréről vagy határmódosításról tárgyalna a szerbiai vezetőkkel, ezt pedig elfogadhatatlannak tartják. Noha a területcserét a Ramush Haradinaj vezette kormány is ellenzi, abban nem ért egyet az ellenzékkel, hogy korlátozni kell az államfő mozgásterét a tárgyalások során, ezért inkább egy tárgyalócsoport kijelölését kezdeményezte.
Hashim Thaçi tegnap kijelentette: nagyon kevés esélyt lát arra, hogy megegyezés szülessen Szerbiával, végleges megoldás pedig csak akkor lehetséges a koszovói elnök szerint, ha Szerbia független államként ismeri el Koszovót. Kiemelte azt is, hogy nem szeretné felosztani Koszovót, sokkal inkább a határok „kiigazítását” szeretné elérni a Belgráddal folytatott tárgyalások során. „Nem lesz felosztás, nem lesz területcsere, de készek vagyunk arra, hogy határkiigazítás során 400 négyzetkilométernyi határtérséget módosítsunk Szerbiával” – fogalmazott Hashim Thaçi. A koszovói elnök azt szeretné, ha többségében albánok lakta dél-szerbiai Presevó-völgy, valamint Bujanovac és Medvedja települések Koszovóhoz kerülnének. A Presevó-völgyben körülbelül 60 ezer albán él, míg Koszovónak 120 ezer szerb lakosa van.
Míg a koszovói elnök szerint Szerbia nem hajlandó együttműködni, Aleksandar Vučić szerb elnök szerint Pristina nem kíván egyetlen fontos kérdésről sem tárgyalni. A szerbiai ellenzék a koszovóihoz hasonlóan attól tart, hogy Vučić hajlandó lenne valamiféle területcseréről szóló megállapodást kötni Koszovóval, ezért élesen bírálta a szerb elnököt.
A feszültségeket tovább gerjeszti, hogy Aleksandar Vučić szombaton Koszovóba akar látogatni, a koszovói házelnök viszont tegnap kijelentette, Pristina ugyan engedélyezte a szerb elnök látogatását, de ez az engedély bármikor visszavonható, ha a helyzet instabillá válna. Úgy fogalmazott: „Ha úgy döntünk, hogy nem jöhet, akkor nem léphet be Koszovóba. Engedély nélkül is próbálkozhat, de akkor úgy járhat, mint az a másik (Marko Đurić)”. Marko Đurićot, a szerb kormány Koszovó-ügyi irodájának a vezetőjét márciusban letartóztatták, majd kiutasították Koszovóból, mert állítólag engedély nélkül lépte át a határt. Nebojša Stefanović szerb belügyminiszter fenyegetésnek minősítette a koszovói házelnök kijelentését, és azt üzente Kadri Veselinek: ne tegyen semmilyen lépést a szerb elnök ellen, mert ha bármi is történik Aleksandar Vučićcsal Koszovóban, mindenki tudni fogja, ki azért a felelős.
