A vádak

Judith Sargentini holland zöldpárti képviselő vitaindító beszédének elején meglepődését fejezte ki, mint mondta, azt hitte többen lesznek az ülésteremben. A demokráciáról, jogállamiságról és jogokról vitatkozunk Magyarország esetében. A szerződés második cikkelye kimondja: az EU alapja az emberi méltóság tisztelete, a szabadság, a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartása, kiemelve a kisebbségi jogokat. Egy pluralista társadalomban tisztelni kell az igazságot és az egyenlőséget, az EU-szerződések aláírásával pedig az országok kötelezettséget vállalnak ezek betartására – fejtegette. Sargentini szerint a magyar kormány elnémította a független médiát, rövid pórázra fogta a tudományos élet képviselőit, a független bírákat is korlátozza, meghatározza, mely egyházak működhetnek, melyek nem. Emellett ellehetetleníti a civil szervezetek életét, ráadásul gyakran EU-s forrásokból táplálkoznak ezek a szervezetek. Nemcsak az Európai Bizottság feladata, hogy megvédje Európát és a szerződések őre legyen, mindannyian azok vagyunk, feladatunk, hogy védjük az EU-állampolgárok jogait pluralista, nem diszkriminatív, toleráns és igazságon alapuló módon. Ezért elkerülhetetlen a hetes cikkely szerinti eljárás megindítása – mondta.

A jelentéstevő Judith Sargentini

Össztűz Magyarországra

Az Európai Unió soros elnökségét ellátó Ausztria képviseletében Karoline Edtstadler osztrák belügyi államtitkár szólalt fel, leszögezve: az Európai Unió Tanácsa nagy jelentőséget tulajdonít a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok fenntartásának, ebben nem köthetünk kompromisszumot, ezek közös elveink, szabályaink, amelyeket meg kell védenünk. Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke arról számolt be, hogy a brüsszeli testület egyetért a jelentésben megfogalmazott aggályokkal. Az EU nem létezhet a jogállam és az alapjogok tisztelete nélkül; a civil társadalom, a tudományos élet és a média szabadsága pedig alapvető feltétele a demokráciának. Felszólalásában az alelnök felsorolt számos vitás kérdést a bizottság és a magyar kormány között, egyebek mellett a bíróságok függetlenségét, a kisebbségi jogokat és a korrupciót említve.

Manfred Weber, a Fideszt is soraiban tudó Európai Néppárt (EPP) frakcióvezetője arról számolt be, szükség lehet még az alapszerződés hetes cikke szerinti eljárás Magyarországgal szembeni megindítására, amennyiben a kormány nem hajlandó megoldani bizonyos jelenlegi vitás ügyeket, hogy a tagállamok kormányainak tanácsában lehessen folytatni a párbeszédet. Weber a szabad tudományos élet fontosságát hangsúlyozta a Közép-európai Egyetem (CEU) kapcsán. Arról is beszélt, hogy a demokratikus államokban elengedhetetlen a civil társadalom megfelelő működése, ennek ellehetetlenítése pedig ellentétes az unió alapértékeivel.

„A migráció kérdésében lehetnek nézetkülönbségeink, de ha általánosságban azt mondjuk, hogy félni kell a muzulmánoktól, vagy általánosságban támadunk egy vallást, akkor a dzsihadisták útjára lépünk, akik megpróbálnak konfliktust szítani a társadalmaink között” – fogalmazott.

Udo Bullmann szociáldemokrata frakcióvezető leszögezte, az EPP-nek döntenie kell végre, hogy Európa vagy Orbán pártján áll, el kell határolódnia a magyar kormánytól, amennyiben nem akarja minden maradék hitelességét elveszíteni. Guy Verhofstadt, a liberálisok vezetője kijelentette, hogy Magyarországot ma nem vennék fel az EU-ba. A bírálatok nem a magyar nép, hanem kizárólag a kormány ellen irányulnak.

Magyarok Magyarország ellen

A Magyarországot bírálók sorába magyar EP-képviselők is beálltak. A szocialista Ujhelyi István hazugsággal vádolta Orbán Viktort, mondván, a kormányfő csak „bűnös rezsimjét” akarja védeni a jogtól és az európai szabályoktól. Felszólalásában Ujhelyi kijelentette: Orbán hazudik az EP előtt, és hazudik otthon is, birodalomépítésre használja fel a közösségi forrásokat, de az a legnagyobb bűne, hogy kettéosztotta a magyar társadalmat, „mérget dobott közös ivókutunkba”. Niedermüller Péter DK-s politikus elmondta, Orbán tényszerű vita helyett ismét büntetésről, meghurcoltatásról beszél, pedig erről nincs szó, a jelentés célja, hogy Magyarországot visszahozzák az európai családba. A jobbikos Balczó Zoltán a jelentés bizonyos állításait, például a rasszizmus és antiszemitizmus vádját visszautasította, ugyanakkor elmondta, vannak benne jogos bírálatok is.

Kiálltak Magyarország mellett

Az Európai Konzervatívok és Reformerek frakció képviseletében a lengyel kormánypárti Ryszard Legutko elfogultnak nevezte a jelentést, és kiemelte, hogy egy demokratikusan megválasztott kormányt támadnak az EP-ben. Nigel Farage, a Szabadság és Közvetlen Demokrácia Európája képviselőcsoport vezetője kiemelte, hogy Orbán kiáll a népéért és az országáért, ezután pedig azt javasolta, Magyarország is csatlakozzon az EU-ból távozó Egyesült Királysághoz.

Szájer József fideszes képviselő úgy vélekedett, a jelentés bosszú a tömeges bevándorlást ellenző magyar embereken és a határkerítést felépítő miniszterelnökön. Hazugságnak nevezte, hogy Magyarország veszélyezteti a jogállamiságot, és úgy vélekedett, hogy ez éppen azokra igaz, akik a kormányt bírálják, például a különjelentést összeállító Sargentinire. Párttársa, Gál Kinga azt mondta, hogy a jelentésnek semmi köze a valósághoz, amit jól mutat az is, hogy több tucat magyar civil szervezet nyílt levélben, több ezren petícióban tiltakoztak ellene.

Járóka Lívia roma fideszes EP-képviselő szerint meg kell köszönni a magyar kormánynak, amit a romákért tett, nem pedig elítélni.

Azt mondta, a jelentés ebben a témában is alaptalan vádaskodásokat tartalmaz, és elfogadása alááshatja az EP és az Európai Bizottság hitelességét is. Magyarország ma mindent elkövet a cigánygyerekek iskolai szegregációja ellen, és lépéseket tesz a legszegényebbek megvédésre. Kifogásolta, hogy a jelentésben benne maradhatott az, hogy „a Magyar Gárda a Fidesz ideje alatt is tevékenykedhetett”, illetve a romagyilkosságok a mostani kormány idejében történtek. A gyilkosságok elkövetőit elítélték, és Orbán Viktor első intézkedése volt 2010-es kormányra kerülése után, hogy a Magyar Gárda működését betiltsa.

Orbán: Magyarország megharcolt a demokráciáért

A vitán felszólaló Orbán Viktor magyar miniszterelnök szerint a jelentés és a támadások hátterében a migráció áll, Európa bevándorláspárti képviselői fogtak össze Magyarország ellen. „Visszautasítom, hogy a bevándorlásparti erők fenyegessék, zsarolják, rágalmazzák Magyarországot és a magyar embereket” – szögezte le Orbán Viktor. Minden nemzetnek és tagállamnak joga, hogy eldöntse, miképpen rendezi be saját életét a saját országában. Mi megvédjük a határainkat, és csak mi fogjuk eldönteni, kikkel élünk együtt. Kerítést építettünk és megállítottuk az illegális migránsok százezreit. Megvédtük Magyarországot, és megvédtük Európát. „Magyarország nem enged a zsarolásnak. Magyarország védeni fogja a határait, megállítja az illegális migrációt és védeni fogja a jogait. Ha kell, önökkel szemben is” – szögezte le.

Hangsúlyozta, azért vesz részt a vitán, mert a magyarok számára a szabadság és a demokrácia, a függetlenség és Európa becsület kérdése.

Ezért a jelentés sérti Magyarország és a magyar nép becsületét. Magyarország döntéseit a választók hozzák meg, a parlamenti választásokon. „Önök nem kevesebbet állítanak, mint hogy a magyar nép nem elég megbízható, hogy megítélje, mi az érdeke. Önök azt hiszik, jobban tudják, mi kell a magyar népnek, mint maguk a magyar emberek” – fogalmazott a miniszterelnök. Szerinte a Sargentini-jelentés nem adja meg a tiszteletet a magyar embereknek, kettős mércét alkalmaz, visszaél a hatalommal, hatásköröket lép túl, az elfogadás módja pedig sérti a szerződést. A Sargentini-jelentést olyanok írták, akik alapvető tényekkel sincsenek tisztában. A 37 súlyos ténybeli tévedést tartalmazó jelentés bevallja, hogy elmulasztottak hivatalos delegációt küldeni Magyarországra.

Orbán úgy vélte, az EP-képviselők már kialakították az álláspontjukat, a jelentést a többség valószínűleg megszavazza, így a véleményüket az ő hozzászólása már nem befolyásolja. Mégis eljött a vitára, mert az EP-képviselők nem egy kormányt, hanem egy országot, egy népet ítélnek el, azt a Magyarországot, amely ezer éve tagja a keresztény európai népek családjának, és amely munkájával, vérével járult hozzá Európa történelméhez. Hozzátette: egy olyan országot ítélnek el, amely fellázadt és fegyvert ragadt a hatalmas szovjet hadsereg ellen, súlyos véráldozatot hozott a szabadságért és a demokráciáért, továbbá megnyitotta határait a keletnémet sorstársai előtt. A miniszterelnök kitért arra: Magyarország megharcolt a demokráciáért és a szabadságért, míg azok, akik most vádolják Magyarországot, örökül kapták a demokráciát, és nem kellett személyes kockázatot vállalniuk a szabadságért. Az antikommunista és demokratikus ellenállás magyar szabadságharcosait akarják most elítélni – fogalmazott.

A Néppárt úgy táncol, ahogy a szocialisták fütyülnek

A vitát követően Orbán Viktor nemzetközi sajttájékoztatót tartott, ahol a Fidesz és az Európai Néppárt viszonyáról is szólt. „A Fidesz az Európai Néppárt (EPP) lojális tagja, ott is akarunk maradni, és azért dolgozunk, hogy meg tudjuk reformálni az EPP-t” – mondta. Ugyanakkor szerinte vissza kell találni az alapítók és Helmut Kohl által kijelölt útvonalra, értékekhez, bátorsághoz és karakterhez, hogy a keresztény-konzervatív megközelítésnek is legyen pártja az európai politikában, az ilyen gondolkodású embereknek is legyen képviselete Európában, mert ma ilyen nincs. Orbán Viktor úgy látja, az EPP bajban van, az elmúlt években „elvesztettük a karakterünket, elhagytuk az alapító atyáknak a tanításait, egy olyan európai pártcsalád lettünk, amelynek nincs karaktere, nincs saját akarata, állandóan óvatos és méricskél, és gyakorlatilag úgy ugrálunk, ahogy a szocialisták meg a liberálisok fütyülnek”.

Szerinte a néppárt egyetlen célja hogy „jaj, csak meg ne vádoljanak bennünket az európai sajtóban vagy éppen az európai fórumokon”.

A vita kapcsán megjegyezte: a kommunista időkben beszéltek velünk úgy, mint ahogy itt néhányan. „Hiába nem a Szovjetunióban, hanem az EP-ben vagyunk, a vitában tapasztalt kioktatás, fenyegetőzés kommunista tempó”.