A rendszerváltást követően, 1990-től kezdve összesen 565 megállapodást kötött a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) más intézményekkel, ezek közül 337 ma is érvényben van – közölte csütörtök este Claudiu Manda. A titkosszolgálatok tevékenységét ellenőrző parlamenti bizottság elnöke azt követően nyilatkozott, hogy a testület meghallgatta Eduard Hellviget, a hírszerző szolgálat igazgatóját. Az érvényüket vesztett együttműködési megállapodások közül 134-et felmondtak, 94 törvénymódosítások miatt került hatályon kívül.
A bizottság tagjai, valamint a szolgálat vezetője abban állapodott meg, hogy egy héten belül az összes protokollumot eljuttatják a parlamenti bizottsághoz. Manda szerint az egyezmények közül 18-at igazságügyi intézménnyel kötött a szolgálat, kettő, amelyek terrorista bűncselekményekkel foglalkoznak, továbbra is titkosított. A bizottság elnöke szerint szó esett a 2016 decemberében kiadott kormányrendeletről, amely lehetőséget adott a hírszerző szolgálatnak, hogy a nemzetbiztonságot érintő ügyekben lehallgatásokat folytasson. Erre – a szolgálat vezetői szerint – azért volt szükség, mert az alkotmánybíróság vonatkozó döntését követően joghézag keletkezett, ezt hidalta át a kormány rendelete. Eduard Hellvig több jogszabályt sorolt fel, amely lehetőséget teremt a titkosszolgálatnak, hogy protokollumokat kössön. A bizottsági ülésen abban állapodtak meg, hogy mostantól a SRI minden megállapodást bemutat a bizottságnak, még aláírás előtt.
A hatórás meghallgatáson az augusztus 10-i eseményekről is szó esett, a szolgálat vezetősége azt állítja, hogy küldött tájékoztatókat a belügynek a történtek előtt és után is. Manda szerint egyetértettek abban, hogy a SRI-nek is volt feladata augusztus 10-én, hisz olyan egyének megjelenése, akik megtámadják a kormány épületét, igenis a szolgálat tevékenységi területéhez tartozik. A téren történő rendbontások ugyanakkor nem tartoznak a jogkörébe, viszont ha gyűjtenek ezzel kapcsolatos információkat, ezeket el kellene küldeni a csendőrségnek és más érdekelt intézményeknek – vélekedett a bizottság vezetője. Manda arról is beszámolt, hogy a SRI elismerte, volt képviselője az operatív parancsnoki központban, akin keresztül eljuttatták az információkat a csendőréghez és a belügyhöz, és ez az együttműködés az események után is folytatódott, ezen a téren nem találnak kivetnivalót a munkájukban.
Ami a szolgálat költségvetését illeti, Manda elmondta, jelentős része bérekre és nyugdíjakra megy el, és a kormánynak kötelessége biztosítani ezeket. Az elnök úgy vélte, nem lehet összehasonlítani a SRI költségvetését más országok titkosszolgálatainak költségvetésével, mert a feladatok, hatáskörök és célok is mások.
