Benkő Erika, a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat vezetője az esemény kapcsán hangsúlyozta, fontos a nemzetközi fórumokon való kitartó és folyamatos részvétel, mert „mi tudjuk igazán kiértékelni közösségünk helyzetét, és mi tudunk erről érdemben, részletekbe menően és konkrét példákat felhozva tájékoztatni” – fogalmazott. Kifejtette, bár a román külügy rendszerint részt vesz ezeken a fórumokon, „meglehetősen rózsásan festi le a romániai nemzeti közösségek, köztük a magyar közösség helyzetét is”, azonban mint ismert, „ez a legkevésbé sem fedi a valóságot”. „Mi azt tartjuk feladatunknak, hogy ezt a valóságot fehéren-feketén megjelenítsük és a problémákra rávilágítsunk” – szögezte le közleményében a szolgálat vezetője.

A konferencián Imre Erika és Zsigmond József, az intézmény munkatársai tájékoztatták a jelenlevőket a romániai nemzeti kisebbségek nyelvi jogairól. Kiemelték, Romániában a kisebbségek anyanyelvének használata a közigazgatásban, valamint az igazságszolgáltatásban továbbra is számos problémát vet fel. Ezt igazolja többek között az Európa Tanács idén kibocsátott két, Romániáról szóló jelentése is.

A jogvédő szervezet közölte: a nemzeti kisebbségek nyelvi jogait tömörítő törvényi keret korántsem koherens, az erre vonatkozó előírások szétszórtan, számos jogszabályban jelennek meg, és nincs egy egységes törvény, amely a kisebbségek anyanyelvének használatára vonatkozna. Bár az érvényben lévő törvények általában megengedőek, az ezek alkalmazására, valamint ellenőrzésére vonatkozó konkrét előírások gyakorta hiányosak. Nem mindig tisztázott az sem, hogy kit terhel a felelősség, ha ezek a nyelvi jogok nincsenek tiszteletben tartva – mutattak rá.

Gátolják a nyelvi jogok kibővítését

Az utóbbi években számos, a nemzeti kisebbségek nyelvi jogainak kibővítését célzó próbálkozás történt, amelyek ez idáig sajnos sikertelennek bizonyultak. Tavaly például egy ilyen törvénytervezet elfogadását utasította el a román parlament, részben a téma kapcsán elterjedő magyarellenes médiahangulat miatt. A legújabb ilyen próbálkozás az új közigazgatási kódex. Ez a törvénykönyv számos, a kisebbségek anyanyelvhasználatára vonatkozó rendelkezést is tartalmaz, amelyet azonban Románia elnöke nemrég megtámadott az alkotmánybíróságon – idézte fel a jogvédő szervezet. „Ezek sajnos nem egyedi esetek. Romániában folyamatosan elutasítanak minden olyan próbálkozást, amely a nyelvi jogok kibővítésére irányul, ez pedig az állami szervek iránti bizalmatlanságot erősíti a kisebbségek körében” – olvasható közleményükben.

Elengedhetetlen a törvényi keret

A Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat álláspontja szerint a román államnak el kell köteleznie magát egy átfogóbb megközelítés mellett, a nyelvi és kisebbségi jogok minél szélesebb körű biztosításának érdekében. Úgy vélik, ez csak olyan törvényi keretben lehetséges, amely a jogszabályok alkalmazására vonatkozó konkrét előírásokat is tartalmaz, illetve biztosítja az ehhez szükséges erőforrásokat. „A megengedő jogi kontextus önmagában semmit sem jelent, ha nincsenek mögötte olyan pozitív intézkedések, amelyek biztosítják a törvények alkalmazását” – mutatnak rá. Úgy vélik, a nemzetközi szervezeteknek jelentős szerepük van abban, hogy a kisebbségi és nyelvi jogok alkalmazásának a teljes folyamatát felügyeljék. Ugyanakkor arra is hangsúlyt kell fektetniük, hogy az államok biztosítsák a törvények alkalmazásához szükséges humán és pénzügyi erőforrásokat, és ilyenképpen elejét vegyék annak, hogy a nyelvi jogok betartásával járó költségek a kisebbséghez tartozó állampolgárokat terheljék.

Az eseményen a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat jelentését személyesen adták át a munkatársak Henrik Villadsennek, az EBESZ Kisebbségügyi Főmegbízotti Hivatal igazgatójának. A mintegy 60 oldalas kiadvány fejezetekre bontva méri fel a romániai kisebbségi nyelvhasználat valós állapotát.