Szent László fából készült, egész alakos szobrát avatták fel a Nagyvárad melletti Szentjobbon; az egyik legfontosabb középkori magyar uralkodót ábrázoló alkotás a térség fafaragó táborában készült.
A Kárpát-medencei magyar művészek nem törekedtek kifinomult formákra. Szentjobb sok viszontagságot átélt magyar közösségének sorsát is szerették volna megjeleníteni – mondta el az M5 csatorna kulturális híradójában hétfőn Sipos Béla szalárdi fafaragó. „Ezért a szobor egy picit rusztikusabb, ugyanakkor egy hatalmas pajzs, amely mögé besorakozhat, elhúzódhat a közösség” – fogalmazott, hozzátéve: Szent László nem harcra emeli, hanem leszögezi a földre hatalmas pajzsát, alakja így békét, stabilitást és erőt sugároz.
Szent László király 1084-ben nagyváradi látogatása alkalmából letette a székesegyház alapjait. Majd kilátogatott a későbbi Szentjobb területére, ahol a legenda szerint megtalálta az eltűntnek hitt ereklyét, Szent István király jobb kezét, azaz a Szent Jobbot.
László Sándor, a Pro Szentjobb Alapítvány elnöke felidézte: László király emelte ezt a kicsi települést városi rangra, és a legenda szerint ő adta a településnek a Szentjobb nevet is.
A szoboravató ünnepségen hangsúlyozták, hogy a megszentelt Szent László-szobor emlékezteti a szentjobbi és a partiumi magyar közösséget arra, hogy a célokat – a szent király méltó utódaiként – összefogva, egységben valósítsák meg.
