Elsősorban, de nem kizárólag, észak-déli folyosók kiépítéséről van szó – magyarázta, hozzátéve: a találkozón elfogadott közös nyilatkozat leszögezi, hogy a kezdeményezésben részt vevő – a Balti-, Adriai- és Fekete-tenger között található – 12 európai uniós tagállam a térség nyugat-európai szinthez történő felzárkóztatását, azaz „valós konvergenciáját” szorgalmazza, ugyanakkor a transzatlanti együttműködés erősítésének is híve. A bukaresti csúcson a térség kereskedelmi kamaráinak összefogásáról és egy közös fejlesztési alap létrehozásáról írtak alá szándéknyilatkozatot.

A 3SI a közép-kelet-európai térség gazdasági kohézióját erősítő, első ízben megszervezett üzleti fórumot is rendszeresíteni fogja. A fórumra nyugat-balkáni országokból, illetve a keleti partnerség államaiból is érkeztek üzletemberek, ebből is hagyományt akarnak teremteni – mondta Iohannis.

A 3SI bukaresti csúcstalálkozóján Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, Rick Perry, az Egyesült Államok energiaügyi minisztere és Heiko Maas német külügyminiszter is részt vett. A találkozón elfogadott nyilatkozat üdvözli a térség iránt tanúsított kiemelt érdeklődést, az EU és az Egyesült Államok részéről megnyilvánuló támogatást, és arról is döntés született, hogy – tekintettel a térséghez fűződő gazdasági érdekeltségeire – Németországot partnerévé fogadja a 3SI.

„Kelet-Közép-Európa országainak tudniuk kell, hogy számíthatnak az Egyesült Államokra az energiaellátásuk terén. Nem engedhetjük meg, hogy az energiaszektort büntetésként vagy a nemzetbiztonság veszélyeztetéseként játsszák ki egyes országok ellen” – hangsúlyozta Perry a 3SI bukaresti találkozóját záró sajtóértekezleten. Hozzátette: aggasztó, hogy a Krím félsziget annektálása óta Európa függősége az orosz gáztól az addigi 30-ról 40 százalékra emelkedett, Amerika ezért is támogatja a 3SI-t az energiaforrások változatosabbá tételében. A Három Tenger Kezdeményezés következő csúcstalálkozóját Szlovénia szervezi meg – jelentette be a román államfő.