A kormány elkészítette válaszait az Európai Bizottság (EB) felvetéseire a törvénycsomag és az ahhoz kapcsolódó alkotmánymódosítás miatt indult kötelezettségszegési eljárásban, és Magyarország nem vonja vissza a jogszabályokat, amelyek az országot és Európát védik – mondta Völner Pál, az igazságügyi minisztérium parlamenti államtitkára tegnapi budapesti sajtótájékoztatóján.
Az EB júliusban kezdeményezett kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen a Stop Soros törvénycsomag és az ahhoz kapcsolódó alkotmánymódosítás miatt. A testület szakértői szerint ugyanis komoly aggályok merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy ezek összeegyeztethetők-e az uniós joggal.
Völner Pál közölte: a választ szerdán megküldték a bizottságnak. Mint mondta, ennek lényege, hogy nem vonják vissza és nem módosítják a Stop Sorosban foglalt korlátozásokat és a migránsok betelepítését tiltó alaptörvény-módosítást. Megjegyezte: sérelmezik, hogy az EB továbbra is nyíltan bevándorláspárti álláspontra helyezkedik ahelyett, hogy a törvények őre lenne. Nehezményezik azt is, hogy a testület politikai tevékenységet folytat, és támadja a határőrizetet segítő bevándorláspolitikai intézkedéseket; ennek legújabb eleme, hogy a határőrizet jogát előbb-utóbb el akarják vonni a Frontex segítségével.
Megjegyezte, a törvénycsomag és az alaptörvény-módosítás elfogadása után „a Soros-hálózat legfőbb szerve”, a Nyílt Társadalom Alapítvány az Európai Bizottsághoz fordult, amely négy héten belül megindította a kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen. Az államtitkár szerint ez „statáriális gyorsaság” a korábbiakhoz képest. A politikus szólt arról is, hogy várhatóan nem lesz kielégítő a bizottság számára a magyar válasz, és úgynevezett indokolt véleményt fog küldeni a testület.
Völner Pált azzal kapcsolatban is kérdezték, hogy az EB azt közölte: a határőrizet megerősítésekor a Frontex a helyi törvények szerint végezné a munkát, a helyi rendvédelmi szervekkel együttműködésben, és nem lenne intézkedési, döntési jogköre. Az államtitkár erre azt felelte, hogy a Frontex emberei most is Magyarországon vannak megfigyelőként, és az elmúlt három évben nem érte kifogás a magyar határőrizeti szervek munkáját. Ha az Európai Bizottság át akarja venni a határőrizetet, annak az az oka, hogy „másként akarják értelmezni a szabályokat”, és olyan „portaszolgálatot” akarnak létrehozni, amely arról dönthetne, ki jöhet be az országba és ki nem – jelentette ki.
Az államtitkár kiemelte: az elmúlt három év gyakorlata alapján az unió illetékesei jóval liberálisabban értelmezik a határvédelem kérdését, hiszen azonosítás nélkül százezreket engedtek be Európába. „Ez nagyon rossz előzmény ahhoz, hogy megbízzunk bennük” – jegyezte meg. „Azok a tagállamok, amelyeknek nincs megfelelő határvédelmük – mint Olaszország és Görögország –, igénybe vehetik a Frontex segítségét, de nem kell rákényszeríteni azokra, akik ezt meg tudják oldani” – jelentette ki.
Az államtitkárt kérdezték az alkotmányrevízióval kapcsolatban is; erről annyit mondott, hogy szélesebb körű előkészítő munka előzi majd meg. Völner Pál kérdésre válaszolva közölte, hogy a Sargentini-jelentés elfogadása után két hónapja van Magyarországnak bírósághoz fordulni, és már meg is kezdték az érvek összeállítását.
